Vannak, akik el se tudják képzelni, hogy egy közterületet ne politikusról nevezzenek el. Tarlós ötletére rögtön lecsapott két párt is, hogy a maga jelöltjét tolja reflektorfénybe. Az ezek szerint még mindig létező SZDSZ szellemi elődjét, Jászi Oszkárt, A Jobbik meg a párt egyik alapítóját, Pongrátz Gergelyt ajánlotta a Rock&Roll királyának helyébe (utóbbi párt képviselői jelét adva ezzel egyébként kissé hiányos jogszabályismeretüknek, hisz tudtommal budapesti közterületet csak olyanról lehet elnevezni, aki már több, mint 25 éve elhunyt).
Nem az a gond ezzel a két névvel, hogy nem érdemelnék meg. De, mindkettő rászolgált. A műfaji arányokkal van bajom. Politikusról elnevezett utcával Dunát lehetne rekeszteni, zenészből már jóval kevesebb van, a XX. századot meghatározó műfajokból meg senki.
Szóval igenis, jó ötlet az Elvis Presley tér vagy utca! Nem csak azért, amit felhoztak indokul, nevezetesen, hogy gyűjtést indított 56-ban a magyarok számára, szerintem a zene világára tett hatása is elég lenne indokként. Tény, hogy Király utca már van, de mégis :-) A kőbányai Csajkovszkij parkot se azért nevezték el a Hattyúk tava szerzőjéről, mert bármi magyar vonatkozása lett volna. Elvisnél ráadásul még idegenforgalmi értéke is lenne az elnevezésnek.
De továbbmegyek: legyen elnevezve utca a magyar rock nagy halottjairól is.
Szerencsére nincs sok, hisz fiatal a műfaj, a legelső művelői is köztünk vannak még javarészt, bár Levi bácsi, Tini bácsi, Pici bácsi, Hobo bácsi vagy Feró bácsi és társaik már bőven túl vannak a hatvanon (de furcsa ezt leírni). Aki már sajnos elment, azok többsége a már fentebb említett 25 éves szabály miatt nem jöhet még szóba (Cseh Tamás pl.), de van két olyan név is (további javaslatok jöhetnek kommentben), akiken érdemes lenne elgondolkodni, hisz helyszín van, Tarlós is tizenkét opciót dobott fel lehetséges Elvis utcaként.
Aki minden szempontból megfelel, az az eddig élt legnagyobb magyar gitáros, Radics Béla, aki már 29 éve nincs köztünk. Aki csak egy kicsit is ismeri a magyar rockzene történetét, nem hiszem, hogy lenne ellenvetése ellene, és a másik jelöltem ellen, aki nem más, mint Bencsik Sándor. Halála óta ugyan még csak 24 esztendő telt el, de hát egy év múlva nála is lejár a moratórium. Tragikusan rövid életük, a magyar rockzenére tett hatásuk szerintem érdemessé teszi őket erre a megtiszteltetésre, és ez egyben annak a műfajnak is elismerés lenne, amit műveltek.
A poszt lezárásául azt hiszem nem is választhatok mást, mint A zöld, a bíbor és a fekete c. számot, ami kettejüknek egyszerre állít emléket.