Az igazi elkúrás
2008. szeptember 17. írta: Fedor

Az igazi elkúrás

Két éve ilyenkor a rádiók, a tévék és az internetes portálok két-három kiragadott mondatot kezdtek el 0-24-ben nyomni, és gyakorlatilag az ország a mai napig ennek a következményeit nyögi.

Aki meghallgatta/elolvasta a teljes szöveget, az tudja, az az elhíresült néhány mondat kiragadva a szövegkörnyezetből teljesen más hatást kelt, mint összefüggéseiben. Mégis csak a prímér jelentésében maradt meg a köztudatban, köszönhetően a mindent leegyszerűsítve, botrányra hangolva tálaló médiának és az ügyre rárepülő jobboldalnak. Én csak azt kérdem halkan: Vajon mire volt ez a nagy felháborodás?

A miniszterelnök elismerte, hogy hazudott.

De volt már olyan politikus, aki mindig igazat mondott? Pláne kampányban? Bárhol a világon? Még saját bevallása szerint is csak egy, azóta is rajta röhög a világ, hisz ráadásul a CNN-en sikerült ezt kijelentenie magáról :-) Ha mindig minden választási kampányban elhangzott ígéretet betartottak volna politkusaink, már itt volna a kánaán. Vagy a pokol. Hisz ahogy Urbán László, a FIDESZ 98-as pénzügyminiszter-jelöltje egy óvatlan pillanatban modta: Egy dolog a kampányigéret, és egy másik a kormányprogram. Na, repült is azonnal a jelöltségből, hát hogy merészelt őszinte lenni? Felfoghatjuk ezt úgy is, mint a FIDESZ pre-őszödi beszédét… Emlékezzünk vissza: Egyszer történt olyan kicsiny demokráciánkban, hogy egy kormányfő (és ő is csak azért, hogy elfeledtesse titkos múltjának leleplezését) szó szerint betartotta az összes ígéretét az 50%-os pedagógus-béremeléstől a 13. havi nyugdíjig, na gyakorlatilag az tette be végleg a kaput, ezért kényszerült utódja erre a beszédre. Pedig Megyó megválasztásakor még ezen a téren hiteles volt, egy történész, egy vendéglős, egy diplomata és egy jogász után végre egy szürke közgazdász (ráadásul szoci, akik ugye az előző ciklusukban ha kínkeservesen is, de helyrerakták a gazdaságot), ha valaki, hát ő biztos ért hozzá, tehát reménykedett az ember, hogy meglesz ennek a fedezete is. Hát egy frászt. Keserű tapasztalatként le kellett nyelni, hogy nem csak a Torgyánok meg a Pepó Pálok tudnak kárt okozni, bizony a politikai érdek fölül tudja írni a szakértelmet, pártfüggetlenül.

Amikor Gyurcsány átvette a kormányzást, mindössze másfél év volt hátra a ciklusból. Üde színfolt volt a szoci posványban, olyan, akitől várható volt, hogy megújítja végre a pártját, mert ráfér. Örök liberálisként nem tudtam nem észrevenni, hogy amit képvisel, az inkább közel áll hozzám, mint az átlag szoci szavazóhoz. Szimpatikus volt, és azt várta az ember, hogy nem csak a levegőbe beszél, amikor azt ígérte, hogy nekilát a reformoknak. A gond csak az volt, ez így utólag már látható, hogy a politikailag indokolt időhúzás túl sokáig tartott, ebből a szempontból hosszú volt az a másfél év. Persze lehetne mondani, hogy ha ennyire jól látta a helyzetet, és az elszánás is megvolt benne, akkor miért nem kezdett neki már mondjuk 2005-ben. És ha laboratóriumi környezetben, külső hatásoktól mentesen vizsgáljuk ezt a kérdés, akkor azt kell mondani, hogy jogos két pont. Csak hát ha belefog ilyen rövid idővel a választás előtt, akkor tuti elveszítette volna azt, mert épp a felfordulás közepén érte volna a kampány, amikor még nincs semmi eredmény, amit felmutathatna, sőt, annak a veszélye is fennáll, hogy az új kormány visszafordítja a folyamatokat, vagy jobbik esetben learatja a termést, mint ahogy tették azt már egyszer 98-ban. Így az ember újra csak reménykedett, hogy oké, a nagy változások a választás utánra maradnak, most mindent annak kell alárendelni, hogy egyáltalán meg legyen a lehetőség erre. Igazából egy dolgot nem kellett volna megcsinálni a trükkök közül: az adótörvényekkel nem kellett volna játszadozni. Az tényleg nagyon csúnya volt. A többi: apróság. Semmi olyan, amivel nem élnének más demokratikus kormányok is. Persze a jobboldal nem így látja, vagy inkább nem így látatja: Az uniónak bemutatott nem túl reális konvergencia-tervből (tehát nem tényszámokból) hamis adatközlés lett az ő olvasatukban (hogy is volt akkor Orbánék folyamatosan alultervezett hiánya, ami mindig biztosította a sajátos "támogatások" fedezetét?), a hiány korrekt havi közlése (mindig valós számok szerepeltek benne) ellenére makacsul terjedt, hogy elhallgattak adatokat, satöbbi. 

(Közben találtam egy cikket a HVG.hu-n, amely kielemzi a választások előtti sajtót, hogy mennyire számított a nép arra, hogy megszorítások lesznek. Hát, nem vagyok meglepve az eredményt láttán, ajánlom mindenkinek, aki "átverve" érezte magát.)

Amikor Gyurcsány ezt a beszédet elmondta, akkor feladata volt. Egy tohonya, győzelemmámorba tespedt frakciót kellett rávennie, hogy vége a lazsálásnak, mert most már tenni is kell valamit, ha nem akarjuk, hogy ránk szakadjon a ház. Ezért a sokkoló stílus, ezért a költői túlzások. Ráadásul zárt körben. Egy fociedző is máshogy beszél kamera előtt, és máshogy az öltözőben, amikor csak a csapat van. Személyes véleményem, hogy én a hangjából némi alkoholt is kivéltem hallani, de ugye ebben nem lehetek biztos. Kár, hogy ezt a beszédet nem jobban megválogatott szavakkal, nem a nyilvánosság előtt, és leginkább hogy nem korábban mondta el. A történelmi jelző mindenképp kijár ennek a beszédnek, biztos tananyag lesz, tekintve a következményeit, de azért ebben az esetben kijárna Fletónak az államférfi titulus is (bár ha ezzel állt volna elő a kampányban, akkor tuti veszít, szóval bonyolult).

________________

De eljátszotta ezt a lehetőséget. Elkúrta, hogy stílszerű legyek. De nem azzal, amit a 2006-os választásig csinált, és nem azzal, hogy elmondta ezt a beszédet, hanem azzal, amit ebből a helyzetből a mai napig kihozott. Mert 2006-ban, ha késve is, de nekifogott a reformoknak. Hogy miért nem sikerült végigcsinálnia?

1. A választások előtti időhúzás nem tett jót az államháztartásnak. Ezt sürgősen rendbe kellett rakni, ami bizony áldozatokkal járt, és ezek az áldozatok a többség fejében összekapcsolódtak a velük egy időben meghirdetett reformokkal. 

2. Kikerült a beszéd, és ez mindent megváltoztatott. Addig egy olyan kormányfő állt a változások élén, akit nagy többséggel választottak meg. A népszerűsége már addig is erősen megkopott az intézkedések okán, de hát ezzel minden kormányfő így volt a megválasztása után, de onnantól kezdve mást se lehetett hallani, mint hogy hazug és hiteltelen (miközben a beszéd pont arról szólt, hogy le kell számolni az önámítással és a hazugságokkal, ráadásul a kampányban végig mondta azt is, hogy itt rendrakás lesz, csak persze ezt nem fejtette ki részletesen). Próbálhatott bármit csinálni, ez volt az alap, ami alapján tőle onnan kezdve semmit nem fogadtak el. Először csak a jobboldal, de aztán az általuk sulykolt állításokat lassan elfogadva egykori híveinek egy része plusz a tájékozatlan ingadozók is, azok akik szintén nem láttak tovább a zsebük aznapi állapotánál. 

Közbevetve: Állítom, hogy a jobboldal számára ez az egész ürügy volt csak a balhéra. Hónapok óta benne volt a levegőben, hogy itt valami csetepaté lesz, csak azt nem lehetett tudni, hogy minek kapcsán. Az ember nem akarta elhinni hogy Magyarországon ez lehetséges, így nem törődött a neten terjedő pletykákkal, szélső-, és kevésbé szélsőjobbos politikusok elejtett félmondataival, egészen a tévéostromig, mert akkor áttört egy gát. Totálisan álszentnek éreztem ezt a hatalmas feháborodást, hisz olyanok mentek ki az utcára azzal, hogy átverte őket a Gyurcsány, akik eleve soha nem szavaztak volna rá, mert addig se hittek neki. Vicces lett volna ez az egész balhé, ha nem csapott volna át egy napon belül erőszakba.

Az, hogy csak megkésve kért bocsánatot, sőt, kifejezetten büszkén vállalta amit mondott, az egyrészt emberileg érthető, másrészt viszont politikailag hibás döntés volt, mert rosszul mérte fel ennek a hatását azokra, akik csak a kiragadott mondatokat ismerik (akarják ismerni), és hát valljuk be, ők vannak a mai napig többen. Olaj volt a tűzre. Van olyan teória, hogy egyenesen Gyurcsány szivárogtatta ki a beszédet, hátha a nagyközönségben is olyan hatást ér el vele, mint akkor és ott a frakcióban. Ha ez igaz, akkor ez volt a világ egyik legrosszabb taktikai húzása…

3. Nekifogott a reformoknak, ami önmagában nagy dolog, de a kivitelezés nem sikerült fényesre. Kapkodás, érthetetlen kompromisszumok, prioritások… Elvileg jót csinált, de javarészt rosszul. Persze könnyű a kibicnek okosnak lenni, miközben őt egyik oldalról a vérpopulista ellenzék támadta (sokszor olyan elképesztő dolgokkal, aminek a fele se igaz), másik oldalról meg egyrészt a népszerűségvesztéstől elgyávuló szoci mocsár húzta vissza (miközben azért mutyiztak, mert a bőrükből nem tudtak kibújni), másrészt viszont a kamikazeként villogó SZDSZ vádolta tohonyasággal. Mindezek ellenére, amit csinált a kormány, annak vannak eredményei. Csak épp kevés. Ugyanennyi erővel lehetett volna sokkal több is. Mit veszítettek volna? Ennél népszerűtlenebbek már nem nagyon lehettek volna. Így, félmunkát végezve, tényleg nem sok értelme volt bevállalni a mocskolódást.

4. De az igazi elkúrása Gyurcsánynak az, hogy idén feladta. Felőrlődött a többfrontos harcban, hogy a FIDESZ esztelenül demagóg népszavazásával még ellenzékből is anullálni tudta azt a kis eredményt is, amit elértek (de kis léptékben példa erre a gyöngyösi eset is), hogy a Kökény Mihályok reflexes félelmei miatt először csak kiherélték a bevezetni kívánt többiztosítós rendszert, aztán meg visszavonták még a bevezetése előtt, hosszú időre ellehetetlenítve a az egészségügy tartós rendbetételét. Szépen beállt ő is sorba, és ma már csak ugyanolyan túlélésre játszó hatalomtechnikus, mint a többi (de azok közül viszont a legnagyobb kavarók közül való, horngyulai és orbánviktori magasságokban). Kár érte.

________________

Ami a népszavazás óta folyik ebben az országban, az ámokfutás. Az MSZP lassan menthetetlennek tűnik. A sokáig lenormálisabb s leghitelesebb párt, az SZDSZ épp most szalámizza fel magát jobboldali barátaim legnagyobb kárörvendezése közepette, képviselet nélkül hagyva a hozzám hasonlóan gondolkodókat. Mondhatnánk, hogy akkor ott a másik oldal, jöjjön az, ennél csak jobb lehet. Csak az a baj, hogy látva eddigi teljesítményüket kormányon és ellenzékben, ebben egy józanul gondolkodó ember minimum kételkedik. Sokszor szabályszerűen taszít, amit képviselnek, nem összeegyeztethető a világképemmel és azzal, amit én az ország érdekének tartok (bár én legalább nem utálom őket, mint ahogy ők a hozzám hasonlóan gondolkodókat). Az MDF aránylag normális volt az utóbbi időkben, ők álltak még legközelebb a felelős ellenzék képéhez, de az utóbbi egy hét eseményei csak arra világítottak rá, hogy ők is ugyanolyanok, mint a többiek.

Sajnos igazán nem tudom, hogy mi legyen a megoldás. Maradjon Gyurcsány, újra trükközve? Vagy jöjjön Orbán, és vele a sötétek hada? Az ország rendbetételét nem nagyon várom egyikkőjüktől sem. És ez a tragédia, mert a dolgok jelen állása szerint mindkettő be van betonozva a pártjában, és nagyon a kétpártiság felé haladunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://fedor.blog.hu/api/trackback/id/tr37667936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kivlov 2008.09.17. 18:43:33

pfff

"A sokáig lenormálisabb s leghitelesebb párt, az SZDSZ..."

????? 10 éve adócsökkentéssel kampányolnak, de mindig adóemelés lett belőle.

"Nekifogott a reformoknak"
pénzbehajtás reform!

Fedor · http://fedor.blog.hu/ 2008.09.18. 08:56:45

"????? 10 éve adócsökkentéssel kampányolnak, de mindig adóemelés lett belőle."

És ez alatt az idő alatt hányszor adták ők a miniszterelnököt? Benne voltak a koalícióban, de azt is nézd, hogy mekkora aránnyal. Ez sajnos kompromisszumot jelent. Persze lehet mondani, hogy akkor miért maradtak benne, de hát egy kormányprogramban az adópolitika csak egy tétel...

""Nekifogott a reformoknak"
pénzbehajtás reform!"

Látom neked szólt az alábbi mondat:

"A választások előtti időhúzás nem tett jót az államháztartásnak. Ezt sürgősen rendbe kellett rakni, ami bizony áldozatokkal járt, és ezek az áldozatok a többség fejében összekapcsolódtak a velük egy időben meghirdetett reformokkal. "

De nem fogtad fel, vagy nem is akartad...

matronaza 2008.09.24. 12:19:50

Kivlov, te ezt komolyan gondolod? Szerinted mi a reform? Az állam szerepének további növelése? Ha nincs adóreform, adócsökentés- amit megjegyzek a FIDESZ akar a legjobban, csak fogalma sincs mit csináljon a kiadási oldallal-, ha nincs nyugdíjreform, ha nincs egészségügyi reform, ha végre valaki a nagy elosztó rendszereket nem piszkálja ki a kátyuból és nem teszi ezeket helyre, akkor neked, nekem és sokunknak nem lesz nyugdíja, munkája, stb. Az oktatásról már nem is beszélve, mert vélemnyem szerint a fejekben kellene először rendet tenni. Persze nem úgy ahogy az idén történt. Gyakorlatilag a 2-es tanuló is bejutott a felsőokatásba, ahol aztán szép hosszu ideig tengetheti majd az életét az állam ( azaz a mi) és a T szülők költségére.Hát ha ez a helyes irány én, akkor eléggé el vagyok keseredve a jővőt illetöleg. Az " áéldozatvállalás" nem azt jelenit, hogy nekem igen de neked nem!
google.com, pub-2368870423120984, DIRECT, f08c47fec0942fa0