Mi van a számok mögött?
2008. október 21. írta: Fedor

Mi van a számok mögött?

Egyszer már ajánlottam figyelmetekbe a jegybankelnök észrevételeit. Simor András most, a nemzeti csúcs után is mondott olyanokat, amik egy kicsit segítik annak megértését, hogy miért is vagyunk mi ennyire kiszolgáltatva a tőzsdei pániknak. Négy olyan tényezőt sorolt fel, amelyek rávilágítanak, hogy sokszor mennyire felszínes információkon dől el dollármilliárdok és országok sorsa. Érdemes elolvasni, már csak azért is, mert a megoldásra is javaslatokat tesz. Már csak a politikai döntéshozóknak kellene mögé állnia. Ne legyen igazam, de azt hiszem itt fog megbicsaklani az egész.

Kiemelések tőlem.

Bár hallottam néhány biztató szót a szombati nemzeti csúcson, de alapvetően csalódottan jöttem el a tanácskozásról - fogalmazott röviden, velősen Simor András jegybankelnök az MNB mai kamatdöntése után tartott sajtótájékoztatón. Az elnök mást nem kívánt elárulni véleményéről.

Minket büntetnek

Simor szólt arról is, hogy mi miatt büntetik Magyarországot a befektetők, és a térségbeli országokat miért nem érik el ennyire drasztikusan a pénzpiaci válság hullámai. A jegybankelnök szerint négy tényező miatt: egyrészt, most fizetjük meg a 2001, de még inkább a 2002 és 2006 között folytatott felelőtlen gazdaságpolitikai árát és bár 2006 óta a hazai gazdaságpolitikában történtek kedvező irányú elmozdulások, ám a befektetők emlékeiben élénken él a 2006 előtt folytatott magyar gyakorlat. Ezért lenne különösen fontos, hogy a képviselők végre bebetonozzák, kétharmaddal elfogadják a közpénzügyi csomagot vagy a kiadási plafont rögzítő törvényt – jelezte Simor.

Másrészt, Magyarország rossz megítélését táplálja, hogy a devizahiteleknek viszonylag magas az aránya. A piac azonban mintha elfeledkezne arról, hogy a számok mögé nézzen és figyelembe vegye például azt, hogy nálunk sokkal körültekintőbben jártak el a bankok a devizahitel-kihelyezéseknél, mint a nyugati országokban – fűzte hozzá a jegybankelnök. Ettől függetlenül persze tudomásul kell vennünk, hogy a piac kockázatként árazza a magas itteni devizahitel-állományt.

Harmadrészt, viszonylag magas a rövid lejáratú külső adóssága az országnak. Itt is árnyalja azonban a képet, hogy az adósság közel fele abból származik, hogy külföldi anyabankok magyarországi leányuknak adnak hitelt. Ennek a kockázatát azonban hozzá sem lehet mérni ahhoz, mintha egy külföldi bank egy magyar termelő vállalkozásnak nyújt rövid lejáratú kölcsönt, vagyis e tételnék is a számok mögé kellene nézni – hívta fel a figyelmet Simor.

Negyedrészt, magas az államadósság, a GDP 67 százalékára rúg, és ezt Magyarország esetén kockázati tényezőnek tekintik a pénzpiaci szereplők. Ez szintén a már említett felelőtlen gazdaságpolitikai következménye. Az államadósságot nehezebben és lassabban lehet mérsékelni, ezáltal a pénzügyi sebezhetőséget enyhíteni, mint ahogyan a költségvetési hiányt le lehet faragni; a legjobb módja az államadósság mérséklésének a gazdasági növekedés felpörgetése lenne – szögezte le a jegybankelnök. Itt kulcsfontosságú a strukturális reformok továbbvitele, tehát a reformok nem önmaguk miatt kívánatosak, hanem azért is, mivel jelen pillanatban nem látszik más eszköz a gazdasági növekedés erősítésére.

Nincs ingyenebéd

Ezzel összefüggésben Simor fontosnak tartotta kiemelni, hogy két feladat áll az ország előtt. A gazdasági növekedés felgyorsítása mellett a pénzügyi stabilitás megőrzése is. Utóbbi feladatról nem elfeledkezve az adókat akkor lehetne csökkenteni, ha azzal párhuzamosan, vagy még jobb esetben azt megelőzően a kiadásoknál érdemi lefaragást és átalakítást hajtana végre a kormányzat. Erre szemmel láthatóan a politikusoknak nincs válaszuk, konstatálta Simor.

Kiadáscsökkentés nélkül felelőtlenség az adóbevételeket mérsékelni, a gazdaságnak lendületet így csak a strukturális reformok továbbvitele adhatna - magyarázta Simor. (A jegybankelnök kijelentéseivel azt sugallta, hogy a kormány által bejelentett, a jövő évi költségvetés átdolgozott változatában nyomon követhető kiadáscsökkentés elhanyagolható, az alapvető kérdéseket meg nem oldó.) Minden politikusnak kompromisszumot kell hoznia azért, hogy ne kergessük magunkat csökkenő növekedési spirálba - hangsúlyozta.

Azzal a meglebegtetett hírrel kapcsolatban, hogy a kormány a devizahitelesek megsegítésére sietne, Simor határozottan azt a véleményét képviselte, hogy jelenleg nem látható, hogy meg kellene menteni a devizahiteleseket. Hozzáfűzte: a devizahitelesek döntésükkor tudatában voltak annak, hogy árfolyamkockázatot vállalnak, most pedig nem történik más, mint hogy a kockázatból valóság lett. Nincs ingyenebéd, tehát ha a kormány a devizahitelesek mellé áll, akkor a mentőakciót mások, a devizahitelt fel nem vevők fizetik meg, ők dobják össze a pénzt.

forrás

A bejegyzés trackback címe:

https://fedor.blog.hu/api/trackback/id/tr48724281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
google.com, pub-2368870423120984, DIRECT, f08c47fec0942fa0