Mellbedobással győz? - teszi fel a kérdést a Blikk annak kapcsán, hogy az egyik badacsonytomaji polgármester-jelöltről félmeztelen fotókat találtak a neten (természetesen hölgyről van szó, egy fürdőgatyás férfi politikus a kutyát nem érdekelne).
Lehetne ebből egy jó kis szaftos botrány is. A cikk szerint a helyiek az asszony polgármesteri ambícióit az ott lakók lenézésének, egyszersmind megvetésének érzik.
De szerintem a kérdés azért ennél árnyaltabb.
A szóban forgó hölgy (amúgy fideszes, de ebben az esetben a pártállása lényegtelen) ugyanis nem pornózott, mint a salgótarjáni párttársa vagy a Gárdás Niki, nem valamelyik pasimagazinban vetkőzött, és nem is villantott, nem került elő róla pikáns homevideo, ahogy celebkörökben mostanában szokás, ha valaki fel akarja hívni magára a figyelmet.
Nem, Rajzó Ildikó egyszerűen vállalkozó, aki kismamák számára készít fehérneműket, és aki a költséghatékonyság jegyében cége honlapján maga is mutatja be azokat.
Baj ez? Megvetendő dolog? Hisz végül is a külső adottságai kétségtelenül megvannak hozzá (miazhogynagyonis), és hát ki lehetne hitelesebb modellje ezeknek a spéci melltartóknak, mint egy kétgyermekes anyuka?
A magyar társadalom persze prűd, így nem tudom, hogy milyen kihatással lesz ez a hölgy közéleti karrierjére. Ha például azt a kérdést tenném fel, hogy kit mit szól a nyilvános helyen történő szoptatáshoz, hát nem vagyok benne biztos, hogy nem az ilyesmit elítélők kerülnének többségbe, miközben szerintem ez a világ legtermészetesebb és legszebb dolgainak egyike, amin semmi szégyenleni való nincs. Az én párom is minden szívbaj nélkül megetette a kisebbik lurkónkat a játszótéren, míg a nagyobbik önfeledten csúzdázott (persze nem közvetlenül a homokozó mellett, ő is félrevonult a tér egyik sarkába, de nagy titkot azért nem csinált belőle).
A politika nálunk amúgy is maszkulin műfaj, a politikusnő itthon (már az a szégyenletesen kevés, amennyi van) amúgy is inkább szoknyás férfi, már ha meg akar felelni az elvárásoknak (eddig csak a volt miniszter és EP képviselő Lévai Katalin játszott rá szolidan a nőiességére, de ő is inkább íróként, mint politikusként). Elég nehezen tudnám elképzelni itthon azt, hogy néhány képviselő vagy minisztériumi tisztségviselő összeálljon egy érzéki fotókkal teli naptár elkészítésére, mint ahogy azt a cseh kolléganőik tették.
Adja magát tehát a kérdés: Méltó -e egy polgármester-jelölthöz, hogy ilyen nyíltan és bevállalósan felvállalja az anyaságát? Lehet -e ez akadálya a politikai ambícióinak?
Az én válaszom erre az, hogy ezekben a fotókban én nem látok semmi kivetnivalót, ha ott élnék, nem ez alapján ítélném meg, hogy szavazzak -e rá, avagy sem.
És ti?