Megjelent a héten egy rangsor, amely igen érdekes következtetések levonására ad alkalmat még akkor is, ha természetesen figyelembe vesszük azt, hogy egyáltalán nem reprezentatív mintáról van szó, nevezetesen a magyar politikusok és pártok facebook-os népszerűségéről.
- Orbán rajongóinak száma ötször annyi, mint a pártjáé.
- Bajnai leendő pártjának a népszerűsége majdnem háromszor akkora, mint az övé.
- Az Orbánnak első helyet biztosító tömeg közel négy év alatt épült fel, az Együtt 2014 viszont alig pár hónap alatt jött fel a második helyre (és akkor még nem is beszéltünk a MILLA szintén pár hét alatt felépült 100.000+ -os tömegéről, amely valami miatt nem szerepel a listán), megelőzve ezzel a többi pártot és pártvezetőt, akik évek óta jelen vannak a fácsén.
Ez a néhány adat szerintem nagyon jól rávilágít arra a különbségre, amely Orbán és Bajnai között van.
Az első pont magáért beszél. A boldog emlékezetű Cseh Tamás fogalmazta meg ezt egy interjúban a legegyenesebben:
- Miért maradt akkor a tribünön?
- Azért, mert nem fideszes vagyok.
- Hanem?
- Hanem orbánista.
A FIDESZ szavazók jelentős részét nem a párt érdekli, hanem Orbán, aki nekik az elérkezett megváltó, csak az számít, amit ő mond, és lényegtelen, hogy ez a mondanivaló esetleg pont ellenkező előjelű, mint amit korábban mondott. Ha Viktor mondja, akkor az úgy van jól. Ferencjóska, Horthy és Kádár után benne látják a mindenen felülemelkedő bölcs vezetőt, aki évtizedekre biztonságot és nyugalmat nyújthat számukra, a gondolkodás-nélküliség nyugalmát, hisz mindig azt mondja, amit hallani akarnak, legyen ennek bármi is az ára és a következménye. A párt önmagában semmi. Jól jelzi ezt, hogy még az MSZP-nek is több a rajongója, mint a FIDESZ-nek. A párt az csak a szükséges keret. Ha majd egyszer nem Orbán lesz a vezetője (nem csak névlegesen, amire már volt példa, de még a háttérből sem), össze fog omlani, annyira az ő imádatára épül az egész.
És még ami érdekes: ha jóval kisebb méretekben is, de a másik oldalon is van ilyen. Gyurcsány népszerűsége két és félszer nagyobb, mint a listára már fel se jutó pártjáé. Ugyanolyan hit alapú one man show a DK is, mint a FIDESZ.
Bajnai ezeknek az ellentéte. Akik rá kívánnak szavazni, azok nem messiásvárók, nem hitből szavaznának (ajánlom elolvasásra Jakab Andor blogbejegyzését ebben a témában). Az elvek, amit az Együtt 2014 képvisel, fontosabbak, mint az az ember, aki ezeknek arcot ad. Persze ez adódik a két miniszterelnök személyiségének különbségéből is, ami nagyobb szinte már nem is lehetne. Orbán mindenen átgázoló harsány erőszakossága és Bajnai jóval csendesebb, korrektebb kiállása közötti szakadék mélysége a Grand Canyon-éval vetekszik. Bajnai nem baloldali Orbán. Az a Gyurcsány volt. Bajnai anti-Orbán. Ez egyben az erőssége is és a gyengesége is ebben a populizmusra hajló világban.
És még valami, ami a 3. pontból következik: Azoknak a többsége, akiknek elege van a mostani kormányból, nem akarnak egy az egyben visszatérni a 2010 előtti világhoz sem, tanulni akarnak az előző kormányok hibáiból is, javítani rajta. Lett volna lehetőség visszatérni az MSZP-hez, mégse ezt utat választották: a mozgalom formájában is csak alig pár hónapos, még be se jegyzett pártnak majdnem kétszer annyi a rajongója, mint az évek óta jelen lévő MSZP-nek. Persze biztos van átfedés is a két csoport között, és mindenki tisztában van azzal, hogy végül összefogásra kényszeríti őket az új választási rendszer, de akkor is, egyáltalán nem mindegy, hogy melyik irányé lesz a vezető szerep.
És egy újabb érdekesség: Volt már olyan párt, amely erre a szerepre bejelentkezett, méghozzá az LMP, mégis a sor végén kullog. Miért? Mit ronthattak el? Miért nem tudták elhitetni magukról, hogy kormányzóképesek lehetnének? Ezen is érdemes lesz elgondolkodnia azoknak, akik szeretnének kormányváltást elérni, mert ezekből a hibákból is lehet tanulni.
Még egyszer: ez a lista nem reprezentatív. Ennek ellenére szerintem mégis érdemes odafigyelni rá, hisz olyanokról szól, akik politikailag aktívabbak az átlagnál, és a többségük a maga mikrokörnyezetében véleményvezérnek számít. Elég lesz -e Orbánnak a túléléshez a benne lévő hit? Összejön -e, és működőképes lesz -e a kormányváltó összefogás, és ezzel összefüggésben: melyik lesz benne a vezető erő?
Ezekről a kérdésekről fog szólni az előttünk lévő bő egy év.