Továbbra se értem, hogy miért ragaszkodik a kormány a Városliget tönkretételéhez. 

Az addig megvan, hogy az orbáni megalománia magának akarja a várat, ezért repülnie kell onnan a Nemzeti Galériának, így találni kellett egy jól hangzó, eladható indokot (ez lett a múzeumi negyed terve). Az is tiszta, hogy egy ekkora építkezésen jó sokat lehet lopni, tehát prioritást élvez. 

De a helyszínválasztás akkor se megy a fejembe. Mert a fenti szempontokat figyelembe véve is meg lehetne oldani azt, hogy a fővárosnak hosszú távon ne kára, hanem haszna legyen ebből az egész hajcihőből, de nem. Csak azért is ragaszkodnak a Ligethez minden szakmai tiltakozás és állampolgári aláírásgyűjtés ellenére. Teszik mindezt a szokott fideszes cinizmussal. Mintapéldája ennek a projektért felelős miniszteri biztos legfrissebb újbeszél attrakciója, melynek keretében a Liget beépítése ellen összegyűjtött 20.000 aláírást azzal vette át: köszöni, hogy ennyien támogatják a terveket.

Érthetetlen ez az egész már csak azért is, mert ahogy a Tarlósék által elfogadott városfejlesztési tervből is kitűnik, a fideszes városvezetés nagyon is jól tudja, hogy mi a jó irány az ilyen projektek esetében: a rozsdaövezetek rekultiválása, vagyis az elhagyott ipari területek új funkcióval történő újraélesztése. Márpedig ilyen Pesten van bőven. Ott van pl. az a Nyugati pályaudvar melletti terület, ahova Gyurcsányék a kormányzati negyedet tervezték, de még jobb példa az egykori Kőbányai úti piac, amelynek a szélére már eleve építettek Orbánék egy múzeumot (a Sorsok Házát), tehát adja magát a továbbfejlesztés iránya.

Sőt, a legérdekesebb az egészben az, hogy még minta is akad arra, hogy miképp kéne ezt csinálni. Ugyanis ha esetleg még valaki nem tudna róla, az Operaház Kőbányára költözik.

Persze ez nem jelenti azt, hogy el kell felejteni az Andrássy úti palotát és az Erkel Színházat. Az előadások továbbra is ott lesznek. Bár... De haladjunk sorjában.

Adva volt két probléma:

1. A Magyar Állami Operaház (Hogy-hogy ez még nem lett Nemzeti?) helyhiánnyal küszködik: Más színházakba járnak albérletbe próbálni, mert nincs állandó próbaszínpad, a kiszolgáló műhelyek pedig elszórva találhatóak szerte Budapesten.
2. Valamit kezdeni kellett a Kőbányai úti Északi Járműjavítóval, ahonnan a MÁV már évekkel ezelőtt Szolnokra költözködött, viszont az impozáns és hatalmas Eiffel-csarnok ipari műemlék, tehát nem ledózerolható.

Valószínűleg egy párizsi példa, az újrahasznosított pályaudvarból kialakított múzeum, a Musée d'Orsay lebeghetett a lelki szemei előtt annak, aki kitalálta, hogy az egyik gyógyír lehet a másikra. Annak ellenére, hogy jó az ötlet, és előremutató, a kormány - rá nem jellemző módon - elfogadta, így az Északi Járműjavító telephelyén

A kormány döntése nyomán az Eiffel-projekttel elindulhat egy olyan bázis kiépítése, amely minden raktár és műhely egyesítésével, két próbaszínpaddal, egy stúdió-képességű zeneteremmel támogatja az Operaház jelenleg lehetetlen felkészülési körülményeinek javítását.

- írja az Indóház az Operaház évadnyitó sajtótájékoztatójáról szóló beszámolójában. Az egyik próbaszínpad nézőteret is kap, és stúdiószínpadként is működni fog, sőt, információim szerint az Andrássy úti épület közeljövőben tervezett felújítása alatt konkrétan ide költözik majd az Operaház mindenestül, tehát az úri közönség járhat Kőbányára Rigolettót nézni, a szünetben meg majd mehetnek a (hely szellemének megfelelőlen egy vasúti étkezőkocsiban berendezett) büfébe sonkatekercset majszolni. Jól jár ezzel az Operaház, jól jár ezzel Kőbánya, és jól jár ezzel a fideszes házipénztár is, mert azért nincsenek illúzióim, az erre szánt 14,5 milliárdból csurran-cseppen majd a közeli vállalkozókon keresztül oda is.

Had szúrjak be még egy idézetet a fenti sajtótájékoztatóból, csak hogy meglegyen a visszacsatolás a poszt elejéhez: 

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelte: a fejlesztés nagyszerű példa arra, hogyan alakítható át egy használaton kívüli ipari tér kulturális térré. „Az Eiffel-bázis egy modern, XXI. századi operaházat vizionál elénk” – fogalmazott. Az államtitkár példaképpen a németországi Ruhr-vidék fejlesztéseit hozta fel, ahol az iparvidék elhagyott rozsdás kolosszusait élő kulturális terekké alakították át.

Ha ezt ilyen tisztán látják a kormányban, és ilyen szépen el tudja mondani a kormány képviselője, akkor mi a bánatos ...szért nem tudják ezt az módszert alkalmazni a Múzeumi Negyed esetében is? Ki jár azzal jól (már Baán László miniszteri biztos szülein kívül), hogy gajra vágják a főváros legrégibb közparkját?

Komolyan nem értem.