Bár látszólag visszakoztak a prompt felháborodást látva, úgy néz ki, csak nem akar leszállni a KDNP a szingliadó-témáról. Kering ugyanis a "párton" belül egy konkrét pontokból álló cselekvési terv. 

Már az alapozásban van néhány hajmeresztő megállapítás, pl. a szerző szerint sérültként nőttek fel az ötvenes évek óta született nemzedékek, mert az anyák mostanában dolgoznak (gondolom a legsérültebbek kötöttek ki a zártosztály helyett a KDNP-ben), de az igazán cifra dolgok megoldási javaslatok között találhatóak: 

• A 30 évesnél idősebb, gyerektelen nőknek úgy kellene hozzájárulniuk egy-egy gyerek felneveléséhez, hogy anyagilag támogatnak egy sokgyerekes családot. 
• Erre a másik lehetőség az adólevonás lenne, amit a nő visszaigényelhet, ha „mégis rászánja magát” a gyerekvállalásra. 
• A 35-45 éves korosztály gyermektelen tagjainál korlátozni lehetne az abortuszt. Ezzel együtt lehetővé tennék, hogy az így megszületett „kényszergyermeket” születése után örökbe adják. 
• Nemzeti konzultáció kellene ezekről a kérdésekről. 
• A meddő 38-45 éves nők gyerekeit béranyákkal is ki lehetne hordatni. 
• Meg kellene könnyíteni a 0-3 hónapos újszülöttek örökbefogadását, akár háborús övezetekből is. 
• Meg kellene tiltani, hogy a gyerekeket 1 éves koruk előtt bölcsődei gondozásba adják. Benda szerint így lesz harmonikus az anya-gyerek kapcsolat. 
• Főiskolásoknak és egyetemistáknak házasságkötési és gyereknevelési ösztöndíjakat is kellene adni. 
• 10 fősnél nagyobb munkahelyeken népesedési megbízottat kellene foglalkoztatni. A megbízott dolga lenne, hogy megakadályozza a 35-42 éves kor közötti nők túlfoglalkoztatását.  
• Induljon országos médiakampány, benne a 40 évesen szülő nők sikertörténetének filmes, könnyűzenei és képzőművészeti feldolgozásának támogatásával. 
• Az anyák napja, a nőnap és a gyereknap „társadalomformáló ünneppé emelése”.
• Család- és Közösségfejlesztő Államtitkárság felállítása. 

 Alig egy-két olyan van a javaslatok között, amely jól kivitelezve akár elfogadható is lehetne (béranyaság, örökbefogadás megkönnyítése, támogatások), de a többsége vagy értelmetlen pénzszórás, bullshit (nemzeti konzultáció, új államtitkárság, stb.), vagy hozza a Semjénéktől megszokott "Legyen minél rosszabb neki, ha máshogy akar élni, mint ahogy mi gondoljuk" vonalat. Abortusz tiltása? Pénzbüntetés, ha nem szülsz? Melyik században élnek ezek? Mert hogy nem a XXI.-ben, az biztos. 

A legfigyelemreméltóbb azonban mégis csak a népesedési meghízo megbízottakról szóló agyament ötlet. 

Mégis hogy képzelik ezt? Miképp lehetne elérni, hogy egy magáncég felvegyen és fizessen (akár csak részmunkaidőben is) egy embert csak azért, hogy az arra figyeljen, a szülőképes nők időben hazaérjenek peteéréskor? És vajon terveznek-e ilyen posztot a Miniszterelnökségen is, ahonnan elmenekültek a családosok, miután Lázár 10 órás munkanapot vezetett be? És hogy passzol ez ahhoz az (egyébként ugyanettől a szerzőtől származó) brilliáns ötlethez, mely szerint ne szerezhessen állami szférában vezető pozíciót az a nő, akinek nincs legalább 3 gyermeke? A főnökasszonyt, miután végre (nem a képességeinek, hanem a méhének köszönhetően) megszerezte az általa ambicionált vezető pozíciót, a megbízott megalázza azzal a beosztottjai előtt, hogy az általa tartott értekezletet fél ötkor félbeszakítja és hazazavarja?

Nem igazán lett ez végiggondolva, azt hiszem. 

Ennél is érdekesebb azonban, hogy a kormányzati tényezőknek valahogy folyamatosan az jut az eszébe megoldásként, bármiről is legyen szó, hogy politikai komisszárokat küldjenek a munkahelyekre. Az egyetemeknél ezt már meg is csinálták a kancellári rendszerrel, és épp most akarják kiterjeszteni ezt a kórházakra is. A közoktatásban a tanárok nyakára ültették a tankerületi vezetőket. És persze mindenki emlékszik arra a (mostanihoz hasonló, de szerencsére elvetélt) belügyminiszteri ötletre, hogy csücsüljön be minden szerkesztőségbe egy titkosszolga.

Kétségtelen viszont, hogy ez az ötlet a legambiciózusabb mind közül, hisz míg a többi csak részterületeket érint, ez minden magyar céget a mikrovállalkozásokon kívül. Valószínűleg pont ezért nyugodtan rá lehet vágni, hogy kivitelezhetetlen, és nem kell aggódni miatta. De hát, ahogy már a múltkor is írtam, ugyanezt feltételeztük sokáig a KDNP másik nagy találmányáról, a vasárnapi zárvatartásról is. Szóval csak reménykedni tudunk, hogy Orbánnak nem tetszik meg a dolog, mert akkor bizony ez lesz, ha beledöglünk is.

A rendszerváltás legnagyobb vívmányainak egyike (és ezért sokat tett az akkori FIDESZ is, az akkori Orbánnal együtt), hogy a munkahelyekről kivonult a hivatalos politika.

Nem kéne visszahozni.