Ilyen is lehetne az országgyűlés
2010. február 24. írta: Fedor

Ilyen is lehetne az országgyűlés

Még gimnazistaként olvastam először Jókaitól a Jövő század regényét. Most elővettem újra, és épp annál a résznél tartok, hogy miképp képzeli el az 1870-es évek első feléből nézve a XX. századi, közelebbről nézve az 1952-es országgyűlést. Gondoltam nem érdektelen játék így a közelgő választások kapcsán egy kicsit összehasonlítani a mai valósággal.

A nagy mesemondó fantáziája határtalan, ez ebben az ős-sci-fi-ben teljesen bebizonyosodik, mindenképp ajánlott olvasmány kategória. A kiragadott részben is szembeötlő Jókai kreativitása. Van számos megmosolyogtató ötlete, de van néhány olyan is, ahol magyar Verne módjára megjósol technikai újításokat (légkondicionált ülésterem, elektronikus szavazás), társadalmi folyamatokat (női egyenjogúság) sőt, legnagyobb meglepetésemre még a komcsizás, mint minden eldöntő érv is előkerül (még egyszer: a könyv 1872-74 között íródott):

Mind valamennyit gyanúsították kommunisztikus, saint-simonisticus törekvésekkel; elhíresztelték róluk, hogy rablás, szentségtörés, istentelenség, amire törekszenek, s fenyegették őket a király, a dinasztia, az Isten és a nép haragjával. 

Mindezt egy olyan törvényjavaslat kapcsán, mely a szerzetesrendek feloszlatására irányul.

Na de inkább térjünk vissza a a parlament működésének a leírására, mert az sokkal szórakoztatóbb, és ki tudja, hátha találunk benne megvalósítandó ötleteket? A távvezérlésű székek, no meg a képviselők teljesítménybérezése pl. nekem kifejezetten bejönnének, és vevő lennék arra a készülékre is, amely a kilélegzett levegőből kinyert széndioxidból készít szódavizet :-)

Egy országgyűlés a XX. században

A parlamentarizmus intézménye is megkövetelte a korszerű javítmányokat, mik az országház technikai berendezésénél mindjárt szembetűnnek.

A roppant kiterjedésű országház mind az alsó-, mind a felsőháznak helyet ad; az alsóház gyűlésterme a két alsó, a felsőházé a két felső emeletet foglalja el, a mellékszobák hozzákapcsolásával. A felsőház terme felülről, az üvegtetőn át kapja a világítást, az alatta levő alsóházi terem azután, minthogy a világosság a felsőházon keresztül hozzá nem hathat (honny soit, qui mal y pense), sajátszerű világító készülékkel bír. Ez a Drummond-féle mészfény, mely egy világoskék átlátszó petinet laptól mérsékelve egészen az égbolt kellemes világosságát terjeszti idelenn anélkül, hogy, mint a gázvilágítás, egyúttal a hőséget is szaporítaná a teremben. Télen a teremnek a falait melegítik át, s nyáron mesterséges jégkészítő gépek vannak alkalmazva, mik a hőséget mérséklik; két vegytani készülék pedig folytonosan működik a teremben, mik közül az egyik élenyt termel elő, s azt a teremben szétosztja, a másik pedig a teremben megszaporodott szénenyt szürböli le, s csinál a szónoklatok legéből sodawatert.

Az alsóház terme ekként van berendezve.

Ajtó sehol a termen nincs. Horizontális bejárások nem léteznek. Minden képviselő csupán vertikális úton jut a helyéhez. Egy süllyesztőgép emeli fel, vagy szállítja le őket, egyszer saját tetszésük, másszor az elnök kívánsága szerint. Ez utóbbi eset fordulván elő, a házszabályok értelmében először: ha az elnök az ülést feloszlatja, amidőn egy lábnyomásra egyszerre az egész képviselőtestület alászáll, másodszor: ha az elnök szavazásra bocsátja a kérdést, amidőn is minden villanycsengettyűt mozgásba hozva, a ház büféjében, társalgó- és olvasótermeiben, dolgozószobáiban, fürdőiben és alvótermeiben, koncert-szalonjában és télikertjében, üzletszobájában és dohányzójában mulató, dolgozó, tanuló, étkező és szunnyadozó tisztelt képviselőket figyelmezteti, hogy ki-ki a helyén teremjen, mert szavazás lesz, s akkor két perc múlva az elnöki asztalon levő klaviatúrán a távollevő képviselők billentyűit megnyomva, azoknak a székei vagy megtelve, vagy üresen fölemelkednek. Aki nincs a helyén, az többé nem jut a szavazáshoz. Szavazás után az üres székek ismét visszasüllyesztetnek.

Mivelhogy minden képviselői szék egyúttal időszámláló gép is, azok egy óraművel vannak összekötve, mely legpontosabban kimutatja minden napról, hogy melyik képviselő mennyi időt töltött a helyén; a hónap végén ez óraszámra összeszámíttatik, s a resultans óraszámra az összes képviselőház havi díja felosztatik, a „neglecta pénzek” a szorgalmas jelenlevők örömére fordulnak.

Tudniillik, hogy az ülés permanens. Éjjel-nappal szakadatlan foly. – Tizenkét elnök van. Mindegyik két óra hosszat praesideál. Hat elnök a magyar szónoklatok számára, melyek reggeli 8 órától esti 8-ig tartanak, a másik hat a német, tót, román, orosz, cirill- és latinbetűs délszláv szónokok számára, ez utóbbiak képesített külön gyorsírászati osztályokkal. (Miután sem egy elnöktől, sem egy gyorsírótól nem lehet azt kívánni, hogy az országban egyenjogúsított nyelvek mindegyikét tökéletesen értse.)

A tanácskozás rendje aztán ez:

Félóra van adva minden szónoknak, aki magát szónoklásra följegyeztette. Rendkívüli esetekben joga van a háznak a napot negyedórákra is felosztani. Ezek a félórák ki vannak tűzve, s mind a szónok, mind a hallgatóság pontosan tudhatja, mikor következik melyikre a sor. Félóra alatt sok okos dolgot el lehet mondani. Aki hosszabbra eresztette az expozéját, az végtagjainak kárbamenetelével tér meg; mivelhogy minden szónok a szószékről beszélhet csak, s amint feje felett az óra üt, az utolsó kalapácsütésnél a szószék vele együtt lesüllyed, s odalenn már a másik szónok lép fel rá.

Még azonfelül az az intézmény is behozatott, hogy minden szónok tartozik megfizetni azt a költséget, amibe szónoklatának nyomdai sokszorosítása kerül, először az országgyűlési naplóban, másodszor a hivatalos lapban. Egy oldalnál kevesebb nem számíttatik. Minden közbeszólás egy oldalnak számíttatik. Aki közbeszól, fizet.

Ha pedig a nevezetesebb szónokok, kik a klubok vezérelőadói, pártjuk megbízásából hosszabb beszédet akarnak tartani, aziránt több egyetértő tag csoportosulásával kiegyezhetnek, s ezt az elnöknek bejelenthetik. Az ilyen pártvezérek szónoklatainak nyomdai költségét a megbízó párt fizeti meg. Ha sok tagból áll a párt, egyre kevés jut; hanem ha például csak két tagból áll, akkor bizony egyszer az egyik fizet a másikért, másszor a másik az egyikért. Aki pártmegbízás nélkül beszél, maga fizet.

Amint az országgyűlés a múlt század végén kimondta a nők egyenjogúsítását, azóta a pesti női klubok, in recognitionem juris dominalis, minden országgyűlésre megválasztatnak valahol egy nőt képviselőnek, s az ott ül a jobb centrum első padjában. Legszorgalmasabban jelenlevő, legtöbbször felszólaló, legtöbbet jegyző tagja az országgyűlésnek. Ez védi a női jogokat. Egynél többet azért nem választatnak meg, nehogy ellentmondjanak egymásnak. Így legalább a női részen el van kerülve az átkos pártszakadás.

Természetesen női gyorsírók és női reporterek is vannak már az országgyűlésen; de még mindig csak kivételképpen, valamint női doktorok, medicinae et juris, sőt női tanárok és első folyamodású bírák is. Ez mind nem eléggé megtisztult fogalom még. Kell rá az utolsó ötven év a régi rossz világból, hogy egészen megülepedjék. A nőegyenjogúsítás még csak must; édes, de nem isszuk, míg kétszer le nem lesz fejtve.

Az ekképp alakított képviselőháznak természetesen a tanácskozmánya is egészen más képet mutat, mint az eddig megszokottak.

Nincs többé gyűlés megkezdése és feloszlatása, kivéve a zajos jeleneteknél, midőn az elnök felfüggeszti az ülést. A napirend hetenkint egyszer állapíttatik meg egész hétre. Ez a vasárnapi ülés feladata.

A jövő-menő képviselők a szónokot nem háborgathatják, mert helyéről csak lefelé mehet el minden ember, s nem kószálhat a padok között. Ki a másiknak izenni akar, ott az íróeszköz az asztalán, levele kézről kézre adatik. Ezáltal sok időfogyasztó zaj mellőzve van.

Ha a gyűlés tűzbe jön, egyetlen jeladás az elnök inclangoriuma által elég a lármát elnémítani; mert ha nem elég, akkor a másik percben már az elnök a padozat alá ereszti le a lármázókat. Inkább megfogadják a figyelmeztetést.

Minden képviselő feje fölött van egy csengettyű, Réaumur-porcelánból, mely villanyösszeköttetésben áll az elnöki székkel: felhívások, megintések e csengettyű által közöltetnek. S hogy a pártárnyalatok figyelembe vétessenek, a csengettyűk hangjai egy egész octava hanglépcsőjén mennek végig. A magas „C” a szélsőbal, a mély „C” a szélsőjobb. Ha muzsikális az elnök, egy szerény népdalt el is játszhat a carillonon.

Viszont minden képviselő asztalától az elnöki emelvényig egy másik villanyközlekedés áll fenn; mely által a magát szólásra feljegyeztetni kívánó a jegyzőket figyelmezteti. Egy gomb megnyomására a jegyzői székek feletti fekete táblán az illető képviselő neve jelenik meg transparent betűkben, s egy tamtamütés ad jelt.

Ugyanezen készülék szolgál a szavazásoknál. Minden kérdés név szerinti szavazással döntetik el, s a hajdan annyi időt pusztító szavazás most öt perc alatt megy végbe. Első perc: elnök fölteszi a kérdést, akik elfogadják a javaslatot, szavazzanak igennel. Ekkor az elfogadók megnyomják villanygépeik gombjait, s neveik előállnak a ház falán magasra emelt táblán. Második perc: a gyorsírók leírják a neveket. Harmadik perc: a leírt nevek eltűnnek, szavaznak a megtagadók. A nemre szavazók nevei tűnnek egyszerre elő. Negyedik perc a gyorsíróké. Ötödik perc: jegyzők felolvassák a számokat, elnök kimondja a többséget. Tévedés, rosszul hallott szavazat, kimaradt név nem fordulhat elő.

Ezen rendezés mellett az országgyűlés, dacára a megszaporodott teendőknek, nem tart tovább a négy téli hónapnál. A legkeményebb büdzsévita véget ér három nap alatt. Az országgyűlés egyedül törvényhozási célokra van berendezve, s minden hajdani regényes színezetétől megfosztva.

S még két tényező járul hozzá, hogy minden poézist letörüljön a képviselőház üléseiről. Egyik az optika, másik az akusztika.

A felülről világító Drummond-fény úgy van alkalmazva, hogy az a képviselőket teljes világításba helyezi, ellenben a karzatokat mély homályban hagyja, úgyhogy a képviselő sohasem tudja, hogy ki hallgatja őt a karzaton. De hiába is hallgatja akárki, mert nem hallhat a beszédéből semmit; a terem akusztikai berendezése szerint a szónokot csak lenn hallják meg, fenn a karzaton csak azt látják, hogy a szája tátog, a keze billeg, s a szemöldöke rángatózik.

Ezért azután nincsenek is többé azok a ragyogó szónoklatok, mint hajdan. A vitatkozást elébb a klubokban végzik el, s a teremben már csak a klubok határozatainak védelmére kiküldött szónokok beszélnek. Kérvényeknek csak a címei, interpellációknak csak a kérdő pontjai olvastatnak fel.

A képviselőházban a saját székében minden képviselő folytathatja a hivatásával együtt járó polgári munkáját. A kereskedő készítheti számláit, a festő rajzolhat, az író szaporíthatja a betűket, csak olyan foglalkozást nem szabad űzni, mely a szomszédokat zavarná, és aludni sem szabad.

Ellenben tetszés szerint mulathat mindenki a termen kívül a mulatságra és társalgásra szánt helyiségekben, s nemegyszer megesik, hogy a fontos kérdések fölötti szavazások alkalmával egynémely cselszövő az országház melléktermeiben érdekes hang- és énekversenyeket rendez, s ezekkel az ellenpárt szavazóit ravaszul visszatartóztatja. Ez meg van engedve.

A büfében minden párt találkozik. A Hébék szépek és fiatalok. Feleséges képviselők a legszorgalmasabb országház-látogatók. Minden adag sonka és pogácsa mellé egy górcső is adatik, melyen át a képviselő megvizsgálhatja, hogy nincs-e a sonkában trichin vagy a pogácsában zeidium. (Enélkül egyik párt könnyen megmérgezhetné a másikat.) Ugyanazon górcső alatt mindenki megvizsgálhatja a bankjegyet, melyet kapott vagy visszakapott, ha nem hamis-e. Miután, hogy ez időben az államjegyeket kukoricapapirosra nyomtatják, melyet az államgyáron kívül másnak nem szabad gyártani; ez azonban nagyon hasonlít a bambuszpapiroshoz, s azon tömérdek hamisítvány forog közkézen, a górcső pedig elevenen kitünteti a különbséget a kukorica és a bambusz sejtjei között.

Mindezekből megtanultuk azt, hogy a XX. században képviselőnek lenni nagyon mulatságos dolog – a termen kívül, nagyon egyhangú és prózai azonban a termen belül.

Az idézetek begépelésének terhétől a Magyar Elektronikus Könyvtár kímélt meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://fedor.blog.hu/api/trackback/id/tr121786283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bagarja 2010.02.24. 12:48:34

Mivelhogy minden képviselői szék egyúttal időszámláló gép is, azok egy óraművel vannak összekötve, mely legpontosabban kimutatja minden napról, hogy melyik képviselő mennyi időt töltött a helyén; a hónap végén ez óraszámra összeszámíttatik, s a resultans óraszámra az összes képviselőház havi díja felosztatik, a „neglecta pénzek” a szorgalmas jelenlevők örömére fordulnak.

Na ehhez inkább nem is fűznék semmit...

Fedor · http://fedor.blog.hu/ 2010.02.24. 13:12:04

@Bagarja: Pozitív, vagy negatív értelemben? :-)

bee-lah 2010.02.24. 15:32:16

A szerzetesrendek betiltásánál végül is csak 2 évet tévedett...

Fedor · http://fedor.blog.hu/ 2010.02.24. 15:36:21

@bee-lah: Végül is :-) Bár a körülmények, khm. némileg különböznek :-) Egyébként még csak odáig jutottam (spoiler), hogy elfogadja a parlament, de a királyi ellenjegyzés még nincs meg (mert hogy azért köztársaságot nem mert vizionálni), és őszintén szólva 20 év távlatából már nem emlékszem, hogy meglesz -e.

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2010.02.25. 15:36:14

@Fedor: Szerintem a jövő a monarchiájé!
Ez pár hónapja még Neked sem volt ellenedre!

Le a demokrácia nélküli Köztársasággal!

Fedor · http://fedor.blog.hu/ 2010.02.26. 14:19:22

@Saman: Monarchia?! Nekem?! Max. annyit mondhattam, hogy az olyan alkotmányos monarchiában, mint pl. Anglia, el tudnék lenni, de hát az csak showműsor, valójában demokrácia...

Holnap Kapitány · http://iloveyouso.blog.hu 2010.02.28. 19:23:37

Kristálypark -- búcsú a korrupciótól?

holnapkapitany.blog.hu/2010/02/10/kristalypark_novella

Holnap Kapitány: Mesék egy elképzelt Magyarországról
google.com, pub-2368870423120984, DIRECT, f08c47fec0942fa0