A politikának mindenhez köze van, ahhoz is, amihez nem kéne. 

Itt van pl. az ország legnagyobb kereskedelmi rádiója. Milliók napját határozza meg, hogy ez szól a háttérben, rengeteg magyar zenét adnak, a Pont FM kidőlése óta itt hallható a legtöbb rockzene (igaz, csak a kommerszebb fajtából), folyamatosan szerveznek segélyakciókat, anyagilag sikeres, rengeteget adózik.

Egyértelmű hát, hogy most ki akarják csinálni.

Tegye fel a kezét, akinek a politikai véleményét a Sláger rádióban hallottak határozzák meg. Azt a két feltartott kezűt már vihetik is a mentők. Igen, tudom, szociközelinek mondják, mert hogy a tulajdonosai, műsorvezetői között vannak olyanok, akiknek tudott a pártszimpátiája, de én most nem róluk, hanem a műsorról beszélek, ahol csak azért van politikával is foglalkozó hírblokk, mert törvényileg kötelezték rá. Nem véletlen azt hiszem, hogy a Slágert támogató aláírások között sok olyan zenészé is megtalálható, amelyek ismertek jobbos pártszimpátiájukról, ugyanis ez nem pártkérdés. Vagy legalábbis nem szabadna annak lennie.

Ez a rádió már letett valamit az asztalra, mégis, mintha ez semmit nem számítana. A pályázatnál a szakmai tapasztalat mindössze 10 pontot ér a 100-ból. Pedig ez nem csak arról szól, hogy milyenek a műsorkészítők. A Slágernek pl. az, hogy elérje mostani státuszát (pontosan belője a célközönségét, ismerté, nyereségessé és piacvezetővé váljon) hét évébe telt. Egy új rádiónak ezt az utat még végig kéne járnia. Ha az államnak csak és kizárólag a bevétel lenne a fontos, akkor is az lenne a logikus lépés, hogy maradjon, hisz a Sláger biztosan nagy összeget tesz be a közösbe, míg egy új cég ki tudja mennyi idő alatt jutna el arra szintre (ha egyáltalán). Hiába ígérnek százalékosan irreálisan magas arányú részt a bevételből, ha az a bevétel nagyságrendekkel kisebb (arról nem is beszélve, hogy mint kiderült, az ajánlatot tévő még trükközne is egy kicsit, tehát közel sem lenne annyi az annyi).

A Radiocafét is működtető Econethez köthető FM1 magas pontszámát annak köszönheti, amiért sokan – köztük az ORTT elnöke is – támadják: árbevétele 50 százalékát ajánlotta fel koncessziós díjnak. Ennél nagyobb arányban csak az Advenio fizetne, amely árbevétele 55 százalékát adná az államnak.

Információink szerint az FM1 pályázatában az szerepel, hogy az induló rádió minden, a műsorgyártással kapcsolatos tevékenységet kiszervez, így a marketinget is külsős cég végezné, ezért többek közt a bartermegállapodások költségei és adóvonzatai sem a rádiónál jelentkeznének. Sales house árusítaná a rádió reklámhelyeit, így a nyereség nagy része is ennél a cégnél képződne, a rádió éves árbevétele pedig annyi lenne, amennyit a sales house gondol, de semmiképpen sem haladná meg a 600-700 millió forintot. Vagyis körülbelül 300 millió forint koncessziós díjat fizetnének, alig feleannyit, mint amennyit az első évre ígértek.

És ezzel már el is értünk a lényeghez: a mutyihoz, ami a háttérből mindent mozgat.

1. frekvencia (jelenleg Danubius rádió):

A Magyar Nemzet-HírTv csoporttól a Heti Választ is tulajdonló Fellegi Tamás érdekkörébe átkerült Lánchíd rádió konzorciuma szinte biztos befutónak látszik az országos rádiófrekvenciákért folyó versenyben. A jobboldali kötődésűként emlegetett Advenio nevű cégcsoport a jelenleg a Danubius rádió által használt frekvenciát pályázza - a legfrissebb információk szerint szinte biztos sikerrel.

2. frekvencia (jelenleg Sláger rádió):

A Sláger frekvenciájának odaítélésében információink szerint nagyobb szerepük van a szocialistáknak, hiszen ha az egyik frekvenciát a jobboldalkonform Advenio megkapja, az ORTT ellenzéki tagjai sem kötözködnek majd a másikkal kapcsolatban.

Az Index információi szerint a szocialisták legerősebb érdekcsoportjainál jelenleg az Econethez köthető FM1-konzorcium a befutó, annak ellenére, hogy a cég jelenleg nem tudja, honnan szerez pénzt a rádió indításához, miután a Wallis csoport a tárgyalási szakaszban kihátrált a megállapodásból. Információink szerint éppen ez a legvonzóbb az FM1-ben. A Sláger hátránya ugyanis, hogy a külföldi vezetők árgus szemekkel figyelnek rá, miután az Enron 2002-es bukása óta az amerikai tőzsdei cégek külföldi leányvállatainak gazdálkodásában található vétségekért is börtönbüntetést kaphatnak az úgynevezett Sarbanes–Oxley-törvény alapján. A Danubius pedig azért kevésbé vonzó a szocialistáknak, mert egy nagy európai nagybankok által jegyzett befektetési alap szigorú pénzügyi szabályok szerint kell működjön. Egy a magyar tőzsdén jegyzett cég befolyása alá tartozó rádió viszont jobban használható akár a pártfinanszírozás megsegítésére.

Hát ez az. Így válhat több millió mindenféle (tehát lényegtelen) pártállású ember kedvelt szórakozása áldozatul a magyar politika rákfenéjének, a még mindig nem rendezett pártfinanszírozási rendszernek. Ezért van az, hogy ebben biztos meg tud majd egyezni a FIDESZ és az MSZP. Egy konc ide, egy konc oda.

Kísértet járja be az országot, a Centrum Kft. kísértete...

A szerző egyetlen kapcsolata a Sláger rádióhoz a füle.