Sokat cikizték a Millát Dopeman, és az ő korábbi dalszövegei miatt. Pedig amíg az alternatív köztársasági elnök (ami eleve csak egy paródia pozíció) csak énekelt arról, hogy megy lopni, addig az igazi konkrétan meg is tette, mégis pökhendi módon a demokrácia győzelméről beszél akkor, amikor a világ egyik legnevetségesebb indoklásával próbálják őt kimosni a trutyiból.
Röhögne az ember, ha nem az egész országot égetnék ezzel a világ előtt.
Schmitt nem a Fidesz embere, hanem egyedül csak a miniszterelnök kreatúrája, lemondása Orbán Viktor vezetői hibájának túl látványos bizonyítéka lenne, miként Matolcsyé is. Orbán magát védi.
- írja a Véleményvezér, és valóban: a kormánypárti oldalon is egyre többen figyelik növekvő értetlenkedéssel az eseményeket. még a Magyar Nemzetben is ilyen sorok olvashatóak (már ameddig ki nem cenzúrázzák, mint Stumpf András írását a Heti Válasz):
Schmitt Pál és a vele szemben, illetve mellette felsorakozók többsége egyaránt téved, amikor úgy tesz, mintha a jelentés tisztára mosta volna a disszertáció szerzőjét. Abból ugyanis feketén fehéren kiolvasható, mi történt; azt mindenki meg tudja ítélni. Nem a jog, hanem az erkölcs, a szakmai tisztesség mércéjével.
A Fidesz lezártnak tekinti az ügyet. Sírjunk vagy nevessünk? A KDNP reményei szerint a jelentés pontot tett a politikai támadások végére. Tényleg erős hit kell ahhoz, hogy valaki ezt komolyan is gondolja.
És ne gondoljuk azt, hogy ez egyedi eset. Az a kormány, amely új szintre emelte a korrupciót, hisz már nem is áthágják a törvényt, hanem maguk képére formálják azt, és már a lobbbisták jegyzik azokat, a lopás már nem kivétel, hanem maga a rendszer.
Erre mutat rá a hvg.hu legújabb felfedezése is:
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által kiadott, uniós forrásokból támogatott egyik tankönyv nagymértékű egyezést mutat egy korábban (szintén uniós támogatásból) kiadott kötettel, ami még az előző kormány alatt készült. A feltüntetett szerzők viszont nem egyeznek. (...)
A Nefmi tananyagát a hvg.hu is összevetette az eredeti kötettel. Első ránézésre a két könyv tartalomjegyzéke, ábráinak tartalma és stílusa is megegyezik. A diagramokat a második kiadásban frissítették, de az adatok összehasonlítási szempontjai, a szövegben való elhelyezésük módja ugyanaz maradt. A szúrópróbaszerűen megvizsgált részletek (a 120 oldalas szöveg mintegy harmada) szinte teljesen megegyeznek. Néhány helyen fordul elő az eredeti bekezdésekhez toldott kiegészítés, egy-két témakört más alcímmel láttak el és máshol helyezték el a kötetben, de tartalmilag ezek is megegyeznek. Az első, 36 oldalas fejezetben összesen nyolcoldalnyi szöveg (a nők médiareprezentációjáról, illetve családon belüli szerepéről szóló rész) és egy grafikon tűnik teljesen újszerűnek.
„A szöveg, sőt, a kiadvány szerkezete, egész koncepciója közötti teljes átfedés nyilvánvaló. Nem számítottuk ki a százalékokat, de a nevetségességig a mi szövegünk, táblázataink, ábráink, hivatkozásaink, megfogalmazásaink, gegjeink stb. szerepelnek az új kötetben, amely egy helyütt – a belső címlapon – jelzi, hogy a kiadvány a Partszélről a fősodorba (2009) – Gender mainstreaming kézikönyv átdolgozásával készült” – tudatták a felháborodott szerzők.
Az új írók egyike arra hivatkozik, hogy ők az eredeti könyv átdolgozására kaptak megbízást, nem is tekinti ezért saját publikációnak, a megrendelő minisztériumon múlott, hogy ehhez nem kértek engedélyt az eredeti szerzőktől, és hogy nincs feltüntetve a nevük a könyvön.
Mit lehet ehhez még hozzátenni? Marad az égés világ előtt, marad a remény, hogy egyszer csak véget ér ez a ciklus, és marad a fricska:
A találatért köszönet az emtv blognak.
UPDATE
A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa kezdeményezi Schmitt doktori címének visszavonását - jelentette be az egyetem rektora. A doktori tanács 22 tagjából 18 volt jelen, a többség a doktori cím elvétele mellett szavazott.