Paranoid Android kolléga írta Pécs nemrég elhunyt polgármesteréről:
Az örökölt káosz is nagyobb volt a józan ésszel feltételezhetőnél és a belháborúk felőrölték Tasnádi Péter erejét. Betegsége kiderülése után meggyőzték, hogy ne mondjon le, hiszen elveszíthetik a pozíciót, de támogatást továbbra sem kapott, teljesen elidegenedett környezetben küzdött haláláig.
Persze könnyű azt mondani, hogy miért vállalta el, ha nem volt esélye? De hát ki mondana egy ilyen lehetőségre nemet? A helyzetbekerülés pedig mindig azzal az illúzióval jár, hogy van esély a változtatásra. Sokak sajátja, hogy küzdenek mindhalálig, ez embervoltunk egyik fontos tulajdonsága.
A következőkért sokak szemében valószínűleg leszek minden, csak rendes ember nem, de nem tehetek róla, a fentieket olvasva az ugrott be, hogy a végkifejletet leszámítva akár egy másik politikus neve is behelyettesíthető lenne ezekbe mondatokba. Valahogy így:
Az örökölt káosz is nagyobb volt a józan ésszel feltételezhetőnél és a belháborúk felőrölték Gyurcsány Ferenc erejét. Meggyőzte magát, hogy ne mondjon le, hiszen elveszíthetik a pozíciót, de támogatást továbbra sem kapott, teljesen elidegenedett környezetben küzdött, egy ideig, de aztán feladta, és besorolt ő is.
Persze könnyű azt mondani, hogy miért vállalta el, ha nem volt esélye? De hát ki mondana egy ilyen lehetőségre nemet? A helyzetbekerülés pedig mindig azzal az illúzióval jár, hogy van esély a változtatásra. Sokak sajátja, hogy küzdenek mindhalálig, ez embervoltunk egyik fontos tulajdonsága.
Mert bizony az a Gyurcsány, amelyik tavaly tavasszal, a népszavazás után bedobta a törülközőt, nem ugyanaz, amelyik négy évvel korábban nagy tervekkel csapott le a megürülő miniszterelnöki posztra. Ő akkor nem egy szoci volt a sok közül. Hiába a rendszerváltozás előtti múltja, jóval hosszabb ideig volt üzletember, mint KISZ vezető, és ez a viselkedésén, hozzáállásán is meglátszott, nem az poshadt szürkeség jutott róla az eszébe az embernek, mint a többi szociról, így sokáig úgy tűnt sokak számára, tőle komolyan várható, hogy megváltoztatja, megfiatalítja, dinamizálja az addigra már elöregedett pártot (nemhiába volt ő a legnépszerűbb kormányfő liberális körökben egy jó ideig), és ez 2006 végéig így is tűnt, legjobb példa erre az őszödi beszéd. (Obama a beiktatásakor tartalmilag hasonló beszédet mondott, csak nyilvánosan és így persze trágárságok nélkül. Talán csak ennyi a különbség, meg a két ország politikai kulturáltsága, mégis, mennyivel másabb a két beszéd fogadtatása...)
Sajnos csalódnia kellett annak, aki hitt abban, hogy ő hozza a változást. Hogy ennek mi volt az oka? Talán mégse olyan tehetséges, mint amit elhitetett magáról? A mögötte álló párt mutyijai, elvtelen kompromisszumai, félelmei a változástól? Vagy az ellenzék mindent elsöprő, sokszor aljas módon csúsztató rágalomhadjárata, amelynek csúcspontja a tavalyi népszavazás volt, mellyel még ellenzékből is sikeresen bénította meg a kormányt? Hát valószínűleg ez így együtt.
Aztán a Fidesz frakcióvezetője azon ironizált, hogy Gyurcsány szerint azért nem lehet választásokat tartani most, mert válság van. Akkor, firtatta Navracsics, ha jövő tavasszal is válság lesz, elmaradnak-e az országgyűlési választások?
Ez bon mot-nak jó, de attól még persze csúsztatás: Ha egy menetrendszerinti választást megtartanak, az csak annyit jelent, hogy stabilan működik a demokrácia, a piacok max. a végeredményt reagálják le (mint pl. a 98-as FIDESZ győzelmet egy jó nagy tőzsdeindex-eséssel). Ha elmaradna, az adna okot a bizalmatlanságra (teljes joggal), de ilyen terve (ballib oldalról legalábbis) senkinek nincs, nem is volt. Viszont egy rendkívüli választás sose jó jel, azt jobb elkerülni.
Ettől függetlenül lehet, hogy a mai helyzetben tényleg jobb lenne egy előrehozott választás. Bármennyire is biztatóak is a kormányfő legújabb tervei (kár, hogy egy világválság kellett hozzá), hisz tervei eddig is voltak, több is a kelleténél. Nem, továbbra se vagyok meggyőződve arról, hogy a FIDESZ kevésbé lenne korrupt, vagy alkalmasabb lenne az ország vezetésére (sőt napról napra inkább az ellenkezőjére szolgáltat bizonyítékokat, ami azért a kormány jelenlegi teljesítménye mellett nagy szó), de logikusan gondolkodva talán mégis lenne néhány pozitív hozadéka:
- A pszichikai hatás: Az ország nagyobb része a fentebb már részletezett okokból utálja Gyurcsányt. (Bár azért árulkodó adat, hogy most jóval kevesebben akarnak kormányváltást, mint tavaly ilyenkor. Úgy látszik válsághelyzetben ennyit ér Orbán hitele.) Bukása sikerélmény lenne hát a többség számára, hisz sokan hisznek abban, hogy csak ő áll a javulás útjában (hogy mekkorát fognak a későbbiekben csalódni, az már más kérdés). Mindenesetre egy időre eltűnne ez a rettenetes hangulat, ami az országot jelenleg eluralja, és már ezért megérné.
- A külső tényezők nyomása: A világválság persze nem múlik el attól, hogy Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, bármennyire is ennek reményében szavaznak majd rá sokan. De a kényszerítő külső tényezők remélhetőleg ráveszik, hogy elővegye a józanabbik eszét, és ne azt tegye, amit eddig hajtogatott ő is, meg a papagájkommandója is, hanem azt, amit kell (erre ugye azért vannak jelek, mint pl. a tavalyi kiszivárgott beszélgetése Kériékkel). Ez persze objektíven nézve semmivel se lenne jobb, mint amit Gyurcsány csinált 2006-ban, és még a megteendő lépések se lehetnek nagyon mások, mint amit eddig élesen elutasított, de egyrészt hívei, akik messiásként tekintenek rá, jobban elfogadják tőle ezeket az önarconköpéseket, mint a ballib értelmiség Gyurcsánytól, főleg mivel úgyis nyakon fogják majd önteni valami nemzetieskedő lózunggal, látszatintézkedéssel, hogy az legyen inkább a beszédtéma (ezt a módszert az ezredfordulón már egyszer tökélyre vitték). Ráadásul megteheti azt, amit Gyurcsány 2006-ban nem: felmutathatja a harmadik borítékot, amiben az van írva: "Kenj mindent az elődödre".
- A Heti Hetes végre lemoshatná magáról a kormánypárti jelzőt :-)
Szóval szeretnék abban hinni, hogy érdemes várni 2010-ig, mert végre-valahára mégis beindul most az, aminek már rég be kellett volna indulnia, de már sajnos nem nagyon tudok. Jelen helyzetben a csodával lenne egyenértékű egy MSZP győzelem, és már kevés az idő ahhoz, hogy ez megváltozzon. Akkor már essünk minél előbb túl az elkerülhetetlenen, nem?