Új hét, új csúsztatások, régi forrás. Főszerepben a FIDESZ jól ismert nagy(otmondó)ágyúi: Németh, Szijjártó, Répássy.
Azt állítja Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke, hogy helytelen és ellentétes a magyar szokásjoggal, ha a kormány most akarna új nagyköveteket kinevezni. Ezért a Fidesz felszólítja a kormányt, hogy a következő választásokig függessze föl a nagykövetjelöltek meghallgatását és kinevezését, ahogyan azt 2002-ben Martonyi János akkori külügyminiszter tette. Amennyiben a Gyurcsány-kormány mégsem így dönt, akkor a Fidesz – választási győzelme esetén – magára nézve semmilyen kötelezettséget nem vállal a mostantól kinevezett nagykövetek személyére vonatkozóan.
Ezzel szemben a tény az, hogy most még nem 2010-ben, vagyis a következő választások évében vagyunk, úgyhogy a mostani tervezett kinevezéseket 2001-gyel kellene összehasonlítani, amikor az Orbán-kormány javaslatára összesen 14 nagykövetjelöltet hallgatott meg a parlament külügyi bizottsága. Új nagykövet ment egyebek között Brüsszelbe, Belgrádba, Bécsbe, Kijevbe, Szingapúrba. Ha pedig 2002-ben valóban felfüggesztették a kiküldetéseket, akkor nehezen érthető, hogy Martonyi utasítása ellenére még további 9 helyre indult új képviselet-vezető. Néhány héttel a választások előtt, 2002 márciusában foglalta el például állomáshelyét a New York-i és a genfi ENSZ-képviselet új vezetője (bár mindez akkoriban nyilván nem ért fel „egy diplomáciai, illetőleg politikai megszállással a magyar külképviseletek felett”, ahogyan a mostani kinevezéseket minősíti a fideszes politikus). És ha Németh Zsolt megrovó szavaiból még azokat is ideidézzük, hogy a genfi ENSZ-misszió élére most azt az Akóts Klárát jelöli a kormány, aki Medgyessy Péter külpolitikai tanácsadója volt, és ezer szálon kötődik a kormányfőhöz, valamint az MSZP-hez, akkor vajon mit gondoljunk Orbán Viktor egykori munkatársáról, a későbbi római nagykövet, most fideszes európai képviselőjelölt Győri Enikőről, vagy az akkori miniszterelnök személyes barátjáról, Kékessy Dezső párizsi nagykövetről? Szerintem ne gondoljunk semmit. Addig jó nekünk és a magyar szokásjognak. Amelyhez, úgy látszik, a fenyegetőzés is hozzátartozik.
Újabb példa ez a "Vádoljuk meg az MSZP-t a saját bűneinkkel" FIDESZ-es gyakorlatára...
Azt állítja Szijjártó Péter, a Fidesz képviselője és szóvivője a parlamentben a Gyurcsány-csomagról, hogy „reménytelen a helyzet azért is, mert az elmúlt egy hét folyamán nem volt olyan civilszervezet, szakszervezet, érdekvédelmi szövetség, elemző, közgazdász vagy bárki, aki azt mondta volna, hogy igen, ez az irány, hát ez a megszorító csomag a jó irány, ebben az irányban van a jó válságkezelés. Senki nem mondta ezt”.
Ezzel szemben a tény az, hogy akadt ilyen bárki vagy senki. Nem érvelnék most azzal, hogy ezt mondta a Nemzetközi Valutaalap Budapesten tárgyaló igazgatója, James Morsink, az Európai Unió Bizottságának elnöke, José Manuel Barroso, a pénzügyi biztos, Joaquin Almunia és az európai szocialisták vezetője, Paul Nyrup Rasmussen. Végül is nem kerül nekik semmibe, legföljebb még néhány tízmilliárd euróba, ha az irány mégis rossz volna. Ám rajtuk kívül mondták bárkimagyarok is. Például a kormányhoz nem túlságosan közel álló Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, imigyen: „Az irány jó, ám a válságkezelés és a modernizáció összemosása nem hordoz jó üzenetet, az ugyanis az emberekben megszorításként csapódik le.” Egyáltalán nem volt elutasító Demján Sándor, a VOSZ elnöke sem: „A kormány és a Reformszövetség reformcsomagja nem ellentétes egymással, hanem csupán más-más ütemben és mértékben képzelik el a tervek megvalósítását. De a fontos nem ez, hanem a végeredmény.” A fogukat szívó munkavállalói érdekképviselők is képesek voltak egy-két jó szóra. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke: „Hadd mondjak én a nemek mellett igeneket is, mert ezek összefüggnek a nemekkel.” Az elemzők közül László Csaba, a KPMG adópartnere azt mondta: „Az irány jó, az egyes lépések is, de csodát ne várjunk.” Holtzer Péter, a Nyugdíjkerekasztal elnöke szerint „előremutató, hogy végre elő lehetett venni a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjkorhatár emelésének kérdését, vagyis azokat a témákat, amelyek az elmúlt években tabutémának számítottak a baloldali kormányzat szemében. A nyugdíjrendszert érintő konkrét intézkedések irányát helyeselni lehet”. Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója, a Reformszövetség csomagjának egyik készítője pedig közölte: „Bár Gyurcsány Ferenc adótervei jó irányba mutatnak, már az idén szükség lenne nagyobb arányú adócsökkentésre. A csomag iránya általában jó, bár azért vannak benne kifogásolható elemek.” Ennyi idézetből egyenesen levonható az a következtetés, hogy tele az ország és a világ senkikkel.
Amikor ilyen könnyen meghazudtolható dolgokat mondanak, akkor nem értem, mégis mire számítanak? Tényleg ennyire agymosott - bocs :) - lenne a többség, hogy ezeket is simán lenyeli?
Azt állítja Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója, hogy példátlanul sértő és gyűlöletkeltő volt Kuncze Gábornak, a Klubrádió műsorvezetőjének az a kijelentése, amely szerint ciántablettát osztogatna egyes társadalmi rétegeknek. Emiatt aztán a Fidesz politikusai addig nem nyilatkoznak és nem fogadnak el meghívást a rádiótól, amíg az bocsánatot nem kér, és el nem távolítja Kunczét a műsorvezetői székből.
Ezzel szemben a tény az: Kuncze nem osztogatna semmit egyes társadalmi rétegeknek, csupán annyit mondott az országban tapasztalható rossz hangulatról, hogy ismer sok olyan embert, akik összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint tíz-tizenöt éve, mégis olyan mély letargiában vannak, hogy legszívesebben az ember ciántablettát osztogatna nekik, hogy jussanak már túl a problémájukon, bár – tette hozzá – ez nem megoldás. Kuncze természetesen bocsánatot kért, a Klubrádió szintén, miközben, mint tudjuk, más politikusok ennél sokkal vadabbakat szoktak mondani, mindenféle bocsánatkérés nélkül.
Nemrégiben például az Egyesült Államokban egy egészen elképesztő sértés után Obama elnök nem hirdetett semmit, pedig a jobboldali New York Post című lap karikatúrája a legundorítóbb rasszizmussal rontott neki. A rajzon – amely egy nappal azután jelent meg, hogy a kongresszus elfogadta Obama 800 milliárd dolláros gazdaságélénkítő törvényjavaslatát, és pár nappal azután, hogy Connecticutban rendőrök lőttek le egy nőre támadó majmot – két rendőr beszélget, előttük a lelőtt csimpánz. Az egyik azt mondja a másiknak: „Na, most kell valaki mást találnunk, hogy csináljon egy új gazdaságösztönző csomagot.” Ha van durva, személyes és egyben tízmilliókat (igen, az összes afroamerikait) érintő sértés, akkor ez bizony az. Lett is belőle óriási botrány. De Obama és a Demokrata Párt sem előtte, sem utána nem hirdetett semmilyen bojkottot. Lehet, hogy még nem hallottak Mr. Répássyról?
Lásd mint az első pontnál. Szerintem ez a kulcsmondat: "más politikusok ennél sokkal vadabbakat szoktak mondani, mindenféle bocsánatkérés nélkül". Kövértől például oldalakat lehetne idézni anélkül is, hogy belevennénk a köteles beszédet, amihez ezt a valóban szerencsétlen Kuncze elszólást hasonlítani szokták. egy jó vastag könyvet lehetne összerakni a legdurvább Gyurcsány-gyalázásokból.
És ez a bojkottosdi is nevetséges. A Naptévé elleni FIDESZ bojkott már induláskor is elég erőltetett volt, de ráadásul már meg is szűnt a nevesített oka (Orosz és Aczél ottléte), mégis fenntartják továbbra is. Bezzeg ha Gyurcsány szólít fel egy újság bojkottjára annak szélsőségessé váló hangvétele miatt, akkor az a sajtószabadság megsértése...
