A tragikomédia szerencsére véget ért (azt persze mindenki másképp ítéli meg, hogy jól-e, avagy rosszul), de ettől még nem változott az, hogy a reflektor továbbra is az új kormány körüli huzavonákon volt bő egy héttel ezelőtt (amikorra ez a cikksorozat reagál), a FIDESZ-nek születésnapot kellett ülnie, hogy egyáltalán a hírekbe kerüljön. Ott viszont hangzott el vitatható kijelentés:
Azt állítja Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, hogy mind a demokratikus szabadságjogok, mind a jogállami intézmények függetlensége tekintetében visszafelé megyünk az időben. Szájer, aki a Fidesz 21. születésnapja alkalmából beszélt – mások között Orbán Viktor és Bayer Zsolt jelenlétében –, az MTI szerint azt mondta, hogy húsz évet visszamentünk az időben, a függetlenség garantálásában. Ma azt látjuk, hogy a köztársasági elnököt, a Legfelsőbb Bíróságot, az Alkotmánybíróságot, a PSZÁF-et támadja a kormányzat, de korábban a Nemzeti Bankot, a legfőbb ügyészt is durván megtámadta a hatalom. Szájer hangsúlyozta: annak idején azért hozták létre a Fideszt, mert a szabadságjogok eltiprását nem bírták elviselni.
Ezzel szemben a tény az, hogy a szabadságjogok eltiprását elviselni nem képes Fidesz kormányzása idején is történt egy s más. Lehet, hogy nem támadták ugyan durván a legfőbb ügyészt, Györgyi Kálmánt, ám miután óvatosan bírálni merészelte a médiakuratóriumi tagok megválasztásának fideszes módját, vagyis az egyoldalú kormánypárti hatalomátvételt, egyszer csak mindenféle indoklás nélkül lemondott tisztségéről. Bizonyára azért, mert rájött, hogy milyen hatalmasat tévedett. Igaz, Polt Péter legfőbb ügyész kinevezése után az Orbán-kormány kapcsolata az ügyészséggel egy csapásra megjavult, ám amikor 2001 végén az Ügyvédi Kamara és az Ügyészek Országos Egyesülete közös közleményben fejezte ki aggodalmait az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetettsége miatt, hogy, hogy nem, valamiért menesztették az egyik aláírót, az ügyészi egyesület elnökét, Hegedűs Andrást.
Aztán az is tény, hogy bizony Orbán Viktor miniszterelnök is szembekerült a Legfelsőbb Bíróság elnökével, amikor 1999 októberében azt kifogásolta, hogy az ítélkezés nem eléggé szigorú. Igazságügy-minisztere, Dávid Ibolya is beszólt az Agrobank-ügyben, az igazságügyi államtitkár, a későbbi polgári körös Hende Csaba pedig közölte: vannak olyan ügyek, amelyekben a politikai szférának meg kell szólalnia. Bizonyára. De a szocialisták mindenképpen fogják be a szájukat.
Az Orbán-kormány a végletekig tiszteletben tartotta a Nemzeti Bank függetlenségét is. Orbán Viktor például 2000-ben közölte, hogy az (ugyebár teljesen független) MNB-nek már régen meg kellett volna szabadulnia minden kereskedelmi bankjától, így a bécsi CW Banktól is (amely a korábbi években súlyos veszteségeket halmozott fel). Mint mondta, Járai Zsigmond pénzügyminiszter a kormány álláspontját képviselte, amikor azt állította, hogy tovább folytatódott a bécsi bankban a felelőtlen és szakszerűtlen gazdálkodás. Járai emiatt többször is támadta Surányi György akkori jegybankelnököt, ám a Nemzeti Bank külső könyvvizsgálója, majd egy parlamenti vizsgálóbizottság sem állapította meg Surányi felelősségét. Mindenesetre nem egyszeri támadásról volt szó. A Figyelő című gazdasági hetilap például 1999-ben azt írta, hogy eleinte Boros Imre tárca nélküli miniszter „szakosodott a Nemzeti Bank vezetésének szapulására”, majd „a miniszterelnök újra kiásta a csatabárdot. Az új szereposztásban Boros Imrét Orbán Viktor alakítja, magyar hangja Csurka István”.
Hogy Szájer József annak idején mennyire aggódott ezekért a független intézményekért, arról nem szól a fáma.
Szóval ha van valami, amit FIDESZ nem vethet a másik oldal szemére, az ez. A demokrácia szövete egy kissé megreccsent 2000 és 2002 között, a kétéves költségvetés, a csonkakuratórium, a háromhetenkénti, ellenzéki vizsgálóbizottságok nélküli parlament, a törvénytelenül elhallgattatott újságok, a FIDESZ-hez kapcsolódó bűnügyek elsikálása és a célzott adóvizsgálatokkal történő megfélemlítés idején. Gyakorlatilag mindent elkövettek (sőt néha többet vagy nagyobb mértékben), amit az utánuk következő kormányok szemére hánynak. De facto még kisebbségi kormányzás is volt, miután Orbán kirúgta a kisgazdapártot.
No mindegy.