'98 és 2002 között merőben mást csináltunk, mint ez a kormány, és sokkal sikeresebbek is voltunk

- mondta sok minden más mellet Kövér László, de a közhangulat is ebbe az irányba hajlik. És bár a világválság is erősen rásegít erre a megállapításra, azért az kétségtelen, hogy ezért a szocik meg a liberálisok nagyon sokat tettek (de főleg: nem tettek), szóval a nagyon elvakultakon kívül senki nem kívánja, hogy ne adják át a kormányrudat (én sem). Reméljük jobb ellenzék lesznek, mint a FIDESZ volt.

De ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan egy sokkal jobb világ vár ránk jövő tavasztól. Hagyjuk csak a múltat, és hagyjuk, hogy mit tudhatunk a terveikből (amelyről a hozzáértők jó része csak olyanokat mond, hogy álomvilág, és szakmai ostobaság).

Induljunk ki inkább abból, hogy mit csináltak az elmúlt néhány évben az önkormányzatokban.

Természetesen elsőként is a kultúra elfoglalását várhatjuk tőlük. 2006 után sorra cserélték le vitatható körülmények között, sokszor a szakma tiltakozása ellenében a városi színházak igazgatóit, a helyi tévék, újságok vezetését (Ha netalán a Jobbikot kénytelenek lesznek valami miatt bevenni koalíciós társnak, akkor ezek ereje hatványozott lesz, szóval nem lennék pl. Alföldi Róbert helyében). Jönn majd újra az agyontámogatott nemzeti giccs, és Nemeskürty tanár úr által újra meg lesz róva az, aki Szilveszterkor vidám műsorokat akar látni a tévében.

De hát ezek csak szimbolikus tettek, mondhatnánk, az igazi gond a szocikkal gazdasági téren volt, ahol csupán a hozzá nem értésben és a korrupcióban jeleskedtek. Susmusok, lenyúlások, álpályázatok, botrányos fizetések, és végkielégítések, csak ez jut sokaknak az eszébe a ballib kormányzatról. De biztos, hogy ezen a téren nagy javulás várható? Hát lássunk néhány példát:

A nagykanizsai vízműprojekt pályázatát például az alpolgármester, Cseresnyés Péter közeli rokona nyerte el bruttó 42 milliós árajánlattal. A kivitelezés során aztán 14,5 milliós többletköltség merült föl. A főváros XVI. kerületében egy uniós pályázatból támogatott csatornaberuházás kivitelezését a nyertes cég 346 millió forintért vállalta. Ezzel jelentősen alábecsülte ugyan az elvégzendő munka költségét, de sebaj: "pótmunka" címén nemcsak a többletköltséget kapta meg, hanem - minthogy az önkormányzat a pályázaton 460 millió forintot nyert - a százmilliós többletet is sikerült a pótmunkák címén lehívni.

Fóton 30 milliós többletkiadást próbáltak egy útépítés során "lepótmunkázni", ám egy titokban készített felvétel leleplezte a manipulációt. Eme ötletes, a fideszes önkormányzatok körében megszokottnak tűnő konstrukció révén a párt joggal vehetné föl a Pótmunkáspárt nevet.

És ugye emlékszünk rá, hogy "a végén kellett hozzá Kövér Laci", tehát amikor a FIDESZ választmányi elnöke, volt (és valószínűleg leendő titokminiszter) arról beszél, hogy

a korrupció kormányzati szintre emelkedett. Egy egész apparátus dolgozik azon, hogyan lehet százmilliókat eltüntetni

akkor jusson eszünkbe az a bizonyos hangfelvétel, és hogy milyen pozícóban volt és lesz ő maga.

No de jöjjenek a további példák:

Püspökladányban nem a vállalási ár, hanem a vállalt határidő és a kötbér volt irreális. A 440 milliós pályázatot a kiszemelt cég irreálisan rövid határidő és napi csaknem 50 milliós késedelmi kötbér vállalásával nyerte meg. Mindössze kilencnapnyi késedelem, és a kivitelezőnek a beruházás teljes összegét vissza kell fizetnie kötbérként. Ilyen szerződést nyilván csak az köt, aki előre tudja: a kötbért nem kell majd kifizetnie. És csakugyan: Arnóth Sándor polgármester közbenjárására kétszeri, összesen 126 napos határidő-módosításban sikerült megállapodni. Ha Arnóth úr érvényesíti a kötbérigényt, a vállalkozónak több mint 6 milliárd forintot kellett volna kifizetnie.

Ó, a kedves Arnóth úr, ő régi ismerős. "Lógni fogsz!", rémlik valami?

Ha nagyobbat akarunk szakítani, durvább módszerek kellenek. Esztergom városa 200 millió forintért adott el egy telket, az azon épített mélygarázst pedig 1,4 milliárd forintért vásárolta vissza. Megbízható értékbecslés szerint a mélygarázsban egy gépkocsibeálló értéke 1 millió és 1 millió 250 ezer forint közé tehető, de a város darabját több mint négymillió forintért vásárolta meg. Ezután egy másik mélygarázsban, ahol az eladó 2,5 millió forintért hirdetett egy parkolóhelyet, 55 darabot vett a város 277 millió, azaz darabonként 5,04 millió forintért. A fennmaradt 83 helyhez 348,6 millióért jut hozzá a város - ez már csupán másfélszeres túlfizetés, alkalmi vétel...

A Fejér megyei önkormányzat 15 évre vagyonkezelésbe adta intézményeinek fűtési rendszerét egy kft.-nek, amely ezért egy összegben, előre 502 millió forint bérleti díjat fizetett ki. A cég 15 éven át működteti a fűtőrendszereket, az önkormányzat pedig megtéríti neki a fűtéshez fölhasznált energia árát, plusz havonta szolgáltatási díjként kifizet több mint 32 millió forintot - azaz 15 év alatt csaknem 6 milliárdot.

Másutt hozzá nem értés, dilettantizmus miatt tűnnek el milliók-milliárdok. Morálisan persze más ennek a megítélése, de végeredményben a polgárnak csaknem mindegy, hogy a pénzét ellopják vagy elszórják azok, akikre rábízta. A főváros XVII. kerületében a fideszes önkormányzat két, korábban szolid nyereséggel működő cégét vonta össze, fegyelmezett pártkatonákra cserélve le az ott dolgozó szakembereket.

Sikerült is az új cégnek egy év alatt 100 milliós veszteséget fölhalmoznia. Salgótarján fideszes polgármestere az egyik befektető tulajdonában álló földterületre egy másik befektetővel kötött szerződést, majd a területet kisajátítás útján próbálta megszerezni - sikertelenül, minthogy a kisajátítás törvényi feltételei nem álltak fenn. Mindkét befektető milliárdos perrel fenyegeti a várost arra az esetre, ha hoppon marad - márpedig a terület nyilván csak az egyiké lehet. Ráadásul a beruházások is állnak...

Végül botrányos végkielégítésekkel sem csak a fővárosban találkozhatunk. A debreceni ipari park távozó vezetője például 32 millió forintot vehetett föl, miközben a cég vesztesége 660 millió forint volt, és ebben bizonyosan szerepe volt annak, hogy az ipari park 16,5 hektáros befektetési területét fillérekért adták el egy cégcsoportnak, amely e területeket most hússzoros áron értékesíti, sikerrel. Az ipari park 30 milliócskával végkielégített vezetője pedig éppen az ő közreműködésével föltűnően jól járt cégcsoporthoz távozott.

A Debreceni Csokonai Színházhoz a városvezetés önkormányzati biztost volt kénytelen kirendelni, aki záróértékelésében megállapította, hogy a színház korábbi vezetője számviteli és pénzügyi szabálytalanságok sorát elkövetve több mint 70 milliós kárt okozott a városnak. A direktor mégis 10 milliós végkielégítéssel távozhatott.

Szóval hiába tény, hogy a szocik rengeteg mindent elszúrtak és elloptak. Aki gyökeres változást vár a FIDESZ-től ezen a téren, az több, mint valószínű, hogy idővel nagyot fog csalódni. És ha van szomorú dolog, akkor ez az.

Nincs igazi alternatíva, csak a rossz, meg a rosszabb.

Kiegészítés: aki szocik példákkal szeretne visszavágni, az válogasson nyugodtan a Vastagbőrről, melynek magam is rendszeres olvasója vagyok. De előtte azért felvilágosítom, hogy hozhat bármennyi példát, attól még a tény tény marad. Lenyúlások vannak, lesznek itt is, ott is, csupán abban van különbség, hogy épp ki van közelebb a húsosfazékhoz.