Kedves Gyerekek!
Mint már ti is észrevettétek, szüleitek, tanáraitok mostanában rendszeresen zavarba jönnek, ha a gyűlölet témája kerül szóba. Mi számít annak? Mi nem? Változó fogalom ez felgyorsult világunkban.
Épp ezért most két példával szeretném megvilágítani számotokra, hogy mi is ez a fogalom, és ebben a mindenkitől és mindentől független magyar bíróság két friss ítélete lesz a segítségemre.
Lássuk először is a HVG publicistáját megidézve, hogy mi NEM számít gyűlöletkeltésnek:
Bayer Zsoltnak papírja lett róla, hogy nem antiszemita, pedig az.
Mi alapján is kapott a bíróságtól pecsétes igazolást erről? Ugyebár Bayer a szóban forgó publicisztikájában azt írta: „Magyarországból »bűz árad« – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff. A Népszava pedig a nagy kalapácsos ember vörös figurájával jelentkezik, és sajtószabadságot követel. A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben..." Na mármost erről állapította meg jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla, hogy „Feldmájer és Bolgár a rádióbeszélgetésben azt a hamis látszatot keltették, mintha a három személyt zsidóságuk miatt emelte volna ki Bayer, holott a médiatörvény kritizálása volt az a szempont, amely alapján egy lapra kerültek". Világos, mi más lett volna, rossz az, aki rasszra gondol. Nyilván fatális véletlen, hogy a médiatörvényt bíráló több száz rangos és ismert személy közül – ilyen a sors kiszámíthatatlan játéka – pont három olyat emelt ki, akinek neve erősen zsidós hangzású. Nem akart ő ezzel még kódoltan sem utalni semmire, á, dehogy!
(...)
Bayer Zsolt ama bizonyos korábbi cikkében le bírta írni, hogy „Ők a mi indok-zsidóink - értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust..." Vagyis Bayer Zsolt azt mondja, hogy pár zsidó, az egyes zsidók negatívként értékelhető viselkedése feljogosít bennünket a teljes zsidóság gyűlöletére. Aki ilyet mond, az súlyosan előítéletes, faji-etnikai sztereotípiákban gondolkodó ember, aki egyének vagy csoportok tetteiért felelőssé teszi a teljes népet, amelyből származnak. Az ilyen embernek a zsidókra specializálódott változatát hogy is nevezik? Megvan! Tisztelt Bíróság, figyeljék a kurzorom mozgását: Bayer Zsolt antiszemita. Bayer Zsolt emellett időként nem igazat ír, máskor pedig egyszerűen bunkó. Az ilyen emberről joggal feltételezhető, hogy faji elfogultságtól vezetve dobálózik a nevekkel. Az ilyen ember továbbá viselje már el, hogy annak nevezik, ami, oké? Ha nem oké, úgy is jó.
Na de ha ez nem gyűlöletbűncselekmény, akkor mi IGEN? Megtudjuk a Helsinki bizottság írásából:
A Miskolci Városi Bíróság mai ítéletében közösség tagja elleni erőszak miatt összesen 34 év szabadságvesztést szabott ki azoknak a romáknak az ügyében, akik 3 héttel a tatárszentgyörgyi rasszista mészárlás után a lakóhelyük közelében megtámadtak egy autót. Az autó utasai – akik közül egyiknek bizonyítottan szkinhed kötődése volt – 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek el. Állításuk szerint azért kocsikáztak hajnali fél kettőkor a cigánysoron az autóban egy több liter gázolajat tartalmazó kannával, mert éjjel-nappali boltot kerestek.
A bíróság indokolása szerint azt, hogy a bűncselekményt a romák magyarok elleni előítéletes indítékkal követték el, döntően két bizonyíték támasztotta alá: egy 'halál a magyarokra' feliratú bot, aminek felirata három lépésről olvashatatlan, és nem bizonyított, hogy bárki használta volna, továbbá az egyik vádlott vallomása, aki a támadáskor (egyedüliként) magyarellenes kiabálást hallott. Ezt a rendőri bántalmazás hatására tett vallomását a bíróságon visszavonta, az esetnek további következménye nem volt.
A 2010 őszén az ügyben hozott elsőfokú ítéletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság iratellenesség, indokolási kötelezettség megsértése és megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az újabb elsőfokú ítélet valamennyi, közösség tagja elleni erőszakkal vádolt személlyel szemben letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős, az ellen valamennyien fellebbeztek.
A korábbi elsőfokú ítéletnél összesen néhány évvel kevesebb letöltendő börtönbüntetést kiszabó ítélet továbbra is aránytalanul súlyos szankciókat helyezett kilátásba. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint továbbá téves a cselekmény minősítése, tekintettel arra, hogy a közösség tagja elleni erőszak megállapításának feltétele, hogy a bűncselekményt egy csoporttal szembeni előítélet motiválja. A romák elleni sorozatgyilkosságok idején egy, a cigánysoron, éjjel, gyanús lassúsággal közlekedő, sötétítő fóliázott ablakú autó elleni támadás esetében a rasszista motívum megállapítása komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a jogalkalmazó mennyire van tisztában a gyűlölet-bűncselekmények speciális szabályozásának rendeltetésével. Az ítélet a romákkal szembeni nagyfokú társadalmi előítéletesség további megerősítésére alkalmas, miközben cigányokkal szembeni előítélet motiválta cselekmények esetében a legritkább esetben kerül sor ma Magyarországon vádemelésre, illetőleg elítélésre.
Remélem sokat segítettem ezzel a két példával abban, hogy eligazodjatok ebben a valóban nem túl egyszerű kérdésben, és most már nem fog gondot jelenteni a holnapi esszédolgozat megírása sem, amelynek a címe a következő lesz: Miért jó, ha az ember a miniszterelnök barátja?
Jó felkészülést!
