Tegnap a FIDESZ és Orbán népszerűségének változásait és várható jövőjét elemezgettem, ma jön a másik oldal. De lusta leszek, most csak egy cikket ajánlok mindenki figyelmébe, ami az Index-en jelent meg Gyurcsány árnyával birkózik az MSZP címmel, és ami elég alaposan körbejárja a kérdést, szóval nekem már csak annyi dolgom maradt, hogy néhány fontosabb dolgot kiemeljek, mintegy összefoglalóként:

 ...jó, ha az MSZP két-három képviselő Brüsszelbe delegálására elég szavazatot össze tud kalapozni. Hogy a párt miképp lett ennyire népszerűtlen, arról nem csak ötletelni lehet. A helyzet (lecsupaszítva róla a külső körülményeket, pl. a világgazdasági válságot) gyökere 2004 nyaráig nyúlik vissza, amikor az MSZP rátért a Fidesz kitaposta útra, és úgy döntött: az egyetlen személyhez köthető problémára (azaz a személyében mozgósító Orbán Viktorra) nem tartalmi-politikai választ ad, hanem személyit (Gyurcsány Ferencet).

Tény, hogy közben Gyurcsány lelépett a színről, pontosabban hátralépett a kulisszák mögé. A nemzetközi politikai reflektorfényből elment, de maradt a pártban, a hatalommegtartási taktika átalakult visszatérési játékká. Ami szembe megy a párt érdekeivel.

2010-ben csak az számít majd, hogy ki a pártelnök, a pártigazgató, a frakcióvezető, illetve a párt forrásainak egyharmadát adó Táncsics Mihály Alapítvány elnöke. Utóbbi intézmény, aminek élére Gyurcsány aspirál, egyébként remek hely egy bázisdemokratának. Egyrészt fő ideológusként ő játszhatja ki a leghatásosabban a szélsőjobbkártyát, azaz ő válhat az MSZP harcos arcává, így kötve újra szövetéségét a párttagsággal. Másrészt kulturális finanszírozóként magához kötheti a holdudvart, illetve az alapszervezeteket.

Csakhogy amíg nem sikerül különválasztani Gyurcsányt és az MSZP-t, addig a volt miniszterelnök mozgása határozza meg az MSZP mozgását – 2004 óta folyamatosan.

...ha az MSZP valóban le akar szakadni Gyurcsányról, és életben akar maradni, akkor egy dolgot tehet: deklarálja, hogy vége a Gyurcsány-érának, pontosabban azt, hogy az EP-választások lezárultával inthet búcsút a párt a Gyurcsány-korszaknak, hiszen a választók az utóbbi két és fél évért büntetik majd a szocialistákat, márpedig ebben az időszakban, ahogy az a népszerűségi mozgásokból is kiderül, nem lehetett látni Gyurcsánytól a baloldalt. És most sem lehet, mert szép lassan elfonnyad.

Egyszóval az MSZP az EP-választások után (hiszen azon még a Gyurcsány-korszakról mond véleményt a nép) kezdheti újjáépíteni magát, már ha hitelesen tudja kommunikálni, hogy ez az MSZP már nem Gyurcsány MSZP-je. Ha nem, akkor esetleg végleg lehúzhatják a rolót.

Hát mit mondjak, nem túl hízelgő jövőkép ez egy olyan párt számára, amely a rendszerváltás óta elsőként tudott duplázni. És legfőképpen azért nem hízelgő, mert teljesen reális.