Olvastam egy cikket, amiben keményen kritizálják a kormányt. Nagy ügy, mondhatnátok, sok ilyen van (legalábbis július 1-ig, aztán majd meglátjuk), de ez a Heti Válasz Online-on jelent meg, Stumpf András billentyűzetéből:
Ilyen pitiánerséget mindenesetre még nem láttam. Jogtalanságok, gusztustalanságok voltak mindig, de legalább bizonyos logikát követtek, érdekében álltak a gusztustalankodónak, lásd nagytakarítás 2002-ben (motyogós-mosolygós együgyű miniszterelnök, közben testüregi motozás Berkecz Máriának), vagy tavaly (indoklás nélkül kirúgható köztisztviselők. Az alkotmánybírósági jogkörkurtítás is hasonló volt: egy testület végezte a dolgát, megsemmisített egy törvényt, a kormánynak ez nem tetszett, úgyhogy a kétharmaddal visszaélve kiszedte az AB kezéből a döntési jogot, majd újra elfogadta az alkotmányellenes jogszabályt. Ott viszont, akármennyire is nem a valósággal indokolta a meredek döntést a beterjesztő Lázár János, mégiscsak jó oka volt annak, hogy fellációra kényszerítették a jogállamot - félő volt, hogy nagy bevételektől eshet el az állam, s borul a költségvetés.
A jelenlegi, térképészes eset viszont magyarázhatatlan - aki ilyen kisstílű bosszút áll, az nem csak erkölcsi, de politikai analfabéta is. Már azt sem veszi észre, hogy saját megítélésének árt a legtöbbet ezzel. Nem az a gond, hogy a kormány átnyomja a saját akaratát, feloszlat bizottságot, ha neki úgy tetszik. Ehhez joga van, habár az indoklás itt is árulkodó. Idézet a minisztérium Indexnek írt leveléből:
„A Magyar Köztársaság Kormánya [...] arra kérte a bizottságot, hogy 2011-től a ferihegyi repülőtér a világhírű magyar zeneszerző és zongoraművész nevét vegye fel. Mivel a 25 fős Földrajzinév-bizottság 17 tagját minisztériumok delegálják, elvárható lett volna, hogy a jelen lévő kormánytisztviselők támogassák a kormány kinyilvánított és egyértelmű kérését"
Hát, nem. Nem lett volna elvárható. Ha az lett volna valóban, az nem jelent mást, mint hogy egy ilyen bizottságra semmi szükség. Bólogató Jánosokat fizetünk eleget (parlamenti frakciók, egynémely közjogi méltóság), fölrdrajzinév-bizottságra akkor van tehát szükség adófizetői szempontból, ha a tagok önmagukat képviselik, legjobb meggyőződésüket, mást nem. Az volt elvárható tőlük, hogy javaslatot tegyenek. Ezt megtették. A minisztériumi gondolkodásmódról egyébként sokat elárul, hogy saját delegáltjaiknak még csak nem is jelezték: illene támogatniuk a kormány javaslatát. Annyira természetesnek vették ezt. „Tőlem kapod a fizudat, hát támogatod az ötletemet." Kizárólag vazallusokban gondolkodni tudó, hűbérúri tempó.
És ez csak egy részlet, nem akarom beidézni az egészet, tessék elolvasni eredetiben.
Azért ez kemény.
Nem ezt várná az ember attól az újságtól, amely amúgy ezer szálon kötődik a FIDESZ-hez, kezdve az alapításával, folytatódva az egykori Orbán-kormány szóvivő főszerkesztővel egészen a korábbi és jelenlegi tulajdonosok kapcsolataiig.
Mégse teljesen váratlan, hogy ez a hang pont ebben az újságban jelent meg a kormánypárti sajtón belül. Mert a Heti Válasz egy jó újság. Gikszerek persze mindenhol becsúszhatnak, de ettől még azon kevés jobboldali lapok egyike, amelyikre érdemes odafigyelni, mert korrektségre és színvonalra törekszik (az, hogy van egy felvállalt világnézete, önmagában nem gond egyik oldalon sem, ettől lesz sokszínű a sajtó). Maga Stumpf is olyan újságíró, akit már idéztem egyetértőleg, szóval végül is igazából nem csodálkozom azon, hogy pont ott, és pont ő mondta ki, a mainstream jobboldalon talán először ilyen határozottsággal (javítsatok ki, ha tévedek), hogy ezzel a kormánnyal valami kurvára nem stimmel, mert "valakinek az agyára ment a hatalom", hogy megint csak a fenti cikkből idézzek.
Várható volt, hogy a jobboldal is lassan megelégeli azt az ámokfutást, amit Orbánék a nevükben, rájuk hivatkozva folytatnak. Valószínűleg egyre többen lesznek, akik rájönnek, hogy oké, a szocikat elkergettük, ez volt a cél, ami miatt a FIDESZ-re szavaztunk, de ez most mennyivel jobb? A saját közvetlen környezetemben is van olyan Orbán-hívő, akivel már lassan 10 éve folytatok baráti szócsatákat, azok közé tartozott, akik tavaly áprilisban pezsgőt bontottak azon a bizonyos éjszakán, de mostanában még ő is elkezdett panaszkodni, hogy nem ilyen lovat akartam. És biztos vagyok benne, hogy egyre többen lesznek, akik hozzá és Stumpf Andráshoz hasonlóan kezdenek gondolkodni.
A demokratikus világban három fő pártcsalád határozza meg a politikai életet: a baloldali/szocdem, a liberális és a jobboldali/konzervatív. Ebből nálunk a következőeknek nincs hiteles képviselője: baloldali/szocdem, liberális és jobboldali/konzervatív.
Na ebből a pocsolyából kéne valahogy kilábalni.