Rövid időn belül két közéleti személyiségünk is a legnagyobb történelmi tragédiáinkhoz hasonlított olyan dolgokat, amelyek, hát finoman szólva is teljesen más ligában játszanak méretüket és hatásukat tekintve. Közös bennük, hogy egy számukra fontos dolgot kemény kritika ért, és erre reagálva estek túlzásba, de nagyon. Akár nevetni is lehetne ezeken a hatalmas aránytévesztéseken, de azt hiszem a siralmas jelző jobban illene rájuk.

Én a magam részéről nehezen tudnám eldönteni, hogy melyik szerző hasonlata képtelenebb, így hát arra gondoltam, a poszt végén szavazásra bocsájtom a kérdést.

Lássuk hát a versenyzőket. 

Kék sarok: Bayer Zsolt trianoni méretű fájdalma

Az épp aktuális ukáz a kormánypárti papagájkommandó számára az, hogy az, hogy az ellenzék azzal, hogy megkérdezte volna a népet, akar -e egyáltalán olimpiát, elárulta a nemzetet.

Már megint.

Az mondjuk egy kicsit zavaros, hogy miért hiányolják a nemzeti egységből a baloldali pártok támogatását, amikor egy kissé fajsúlyosabb dolog, az alaptörvény elfogadásakor ez még nem zavarta őket (pedig hát ahhoz mintha jobban kellett volna), de hát a fideszesek nem logikát akarnak keresni, hanem pénzt. Sokat és azonnal. Ezért is fáj nekik annyira, hogy elbukták a hozzáférést az olimpiai beruházások feliratú pénzcsaphoz.

Persze nem lett volna önmaga az ötös számú FIDESZ tagkönyv tulajdonosa, ha nem ő rúgta volna el legmesszebbre a pöttyöst:

Jó lett volna egy nemzeti ügy. Ugyanis nem volt nemzeti ügyünk, csak a Jóisten tudja, mióta nem. Talán a trianoni fájdalom volt ilyen utoljára, bár abba is nagyon hamar belepiszkítottak a kommunisták.

Mondjuk szerintem nemzeti ügy volt a rendszerváltás, amelyet sikerült békésen végigvinni, és nemzeti ügy volt az uniós csatlakozás is, amely megszüntette a határokat az anyaország és az elszakított részek nagy többsége között, békés megoldást nyújtva erre a traumára, ha már Trianon szóba került.

Tényleg, drága testvéreim, akik így lassan 100 év után is mindent ebből vezettek le: nem érzitek ledegradálónak, hovatovább Trianon-gyalázásnak Bayer gondolatait? Vagy neki lehet?

Piros sarok: Berkes Gábor szájbaszart közönsége

SzabóZ az Indexen írni merészelt egy kritikát a Rapülők koncertről, amelyben lefestette a közönség általa vélt szociokulturális hátterét is, ilyen mondatokkal:

...két Papp László Sportarénát tölt meg negyvenes marketingigazgatókkal és ötvenes építési vállalkozókkal, akik az elmúlt húsz évben sem jöttek rá, hogy a Rapülők semmivel sem jobb, mint a Queen Kóla, vagy a neonzöld Budmill táska. (...) Geszti Péter azért tölt meg két arénát két egymást követő este, mert szerencsére vannak rajta kívül is nyertesei a rendszerváltásnak. Ők táncoltak a Helyi terminátorra péntek este, és igen, ők fekszenek másnap otthon a Klippan kanapén fájó háttal. Ha még mindig nem írtam körül pontosan, kikről is van szó, akkor álljon itt a nemzet legsikeresebb ötvenes vállalkozójának neve: Orbán Viktor, az ember, aki attól szenved, hogy ő már húsz éve is megmondta, és azóta se tud neki újat mondani senki. Persze, a francokat szenved ő, szenvedünk mi eleget helyette is.

Na most azt a legmesszemenőbbig megértem, ha valakinek ciki, ha Orbánhoz hasonlítják, de azért most komolyan: egy több évtizedes rutinnal rendelkező előadótól érdemelnek ezek a mondatok többet egy morgással kísért legyintésnél? Az általam amúgy kedvelt Berkes Gábor szerint miazhogynagyonis.

Valami nagyon elpattanhatott benne, mert egy kissé túllihegve a dolgot, ezekkel a bájos mondatokkal osztotta meg Facebook oldalán a fenti kritikát:

Az index szájbaszart 20000 Embert. Ehhez hasonlo alazasa ilyen mennyisegu civilizalt embernek nem tortent a 2. Vilaghaboru ota. Gratulalok az orszag legmocskosabb internetes mediumanak. Innen nem nagyon van lejjebb. Hallo. van ott ertelmes ember, vagy csak a szociopata fergek a szerkesztosegben.?

Most az, hogy miképp minősít egy komplett szerkesztőséget, az nem érdekel (szerintem amúgy az indexeseket se, bizonyára hozzászoktak már, hogy a kritika tárgya nem ért egyet a kritikával, és ezért személyeskedni kezd). Pedig értelmezhető lenne ez ám úgy is, hogy Berkes megalázott és szájbaszart pár tucat embert, de spongyát rá.

Viszont mi ez a baromság, hogy ehhez hasonló alázása ilyen mennyiségű civilizált embernek nem történt a 2. Világháború óta? Ez a pár kritikus mondat egyenrangú lenne mondjuk a német kisebbség kitelepítésével, a komplett ötvenes évekkel, vagy a III/III több évtizedes tevékenységével? És akkor ez még csak a magyar történelem pár epizódja, emellett még a világ többi részén is történt pár esemény 1945 óta, amely egy pöppet súlyosabb annál, minthogy egy újságíró nem hízeleg egy koncert közönségének, még ha az a te közönséged is, kedves Gábor!
______________

No, hát akkor íme a szavazás, lehet nyomkodni a gombokat.