A legfrissebb népszerűségi listán Orbán áll az élen. Bár ahogy Dávid Ibolya évekig tartó szárnyalása mutatta, nem teljesen törvényszerű, de azért valahol logikus, hogy a legnépszerűbb párt vezetője szintén a legnépszerűbb legyen. Ebből persze azt a következtetést vonják le sokan, hogy ahogy a FIDESZ népszerűsége is megduplázódott, ugyanúgy Orbáné is, így lett mindkettő listavezető.

Csak hogy ez így, ebben a formában nem igaz.

A FIDESZ szavazótábora valóban kétszer akkora lett, mint korábban, köszönhetően a másik oldal permanens bénázásának és stiklijeinek, de ennek ellenére Orbán népszerűsége egyáltalán nem nőtt. Hogy mire alapozom ezt? Elő kell venni az évekkel ezelőtti népszerűségi listákat és jól megnézni. Nem a relatív helyezéseket, hanem a százalékos értékeket.

Orbán jelenlegi első helyét 44%-os népszerűséggel érte el. Három évvel ezelőtt, májusban, közvetlenül a 2006-os MSZP győzelem után, de még Őszöd előtt, tehát amikor Orbán kvázi a mélyponton volt vesztes vezetőként, és még a pártján belül is megingott a helyzete (mondjuk egy normális pártban két vesztes választás után nem csak megingott, hanem meg is bukott volna, de ez más kérdés), a lista közepén volt megtalálható.

Egy százalékkal magasabb népszerűséggel mint most.

Mivel azt gondolom, joggal feltételezhetjük, hogy Orbán népszerűsége az ősfideszesek körében semmit nem csökkent (sőt, talán növekedett is), ez csak egy dolgot jelenthet. Hogy annak a rengeteg embernek, aki most rájuk szavazna, igen jelentős része a FIDESZ-t nem a politikája és a vezetőjének személyisége miatt választaná, hanem azért mert csalódott az MSZP-ben, és büntetni akarja (és valljuk meg, erre a szocik igencsak rászolgáltak). De ettől Orbánt még nem kedvelték meg, csak most már őt tartják a kisebbik rossznak. Ezt bizonyítja közvetve ez a lista is: Orbán nem az érdemei miatt került az első helyre, hanem azért, mert azok, akik addig előtte voltak, irtózatosan lecsúsztak. Az akkori első, Szili Katalin pl. 17%-ot, az akkori második, Gyurcsány 32%-ot. Hogy megérdemelten, azt senki se vitatja.

Ez a lista a teljes magyar politikai mezőnyről szegénységi bizonyítványt állít ki. Nem tudom van a más olyan ország, ahol a "legnépszerűbb" politikust is többen utálják, mint szeretik. Leszerepelt itt mindenki. A szocik és a liberálisok per pillanat jobban, de ez csak amiatt van, mert nekik volt nagyobb befolyásuk a dolgok menetére az elmúlt években. Bár nézhetjük abból a szemszögből is, hogy ha Orbán egy ennyit szerencsétlenkedő kormány ellenében is csak megőrizni tudta a népszerű(tlen)ségét, de nem sikerült pozitív tartományokba emelkednie, akkor ő is nagyon elronthatott valamit, jobban, mint a szocik.

Ez bizony azt jelenti, hogy Orbánnak számolnia kell azzal, ha újra miniszterelnök lesz legkésőbb egy év múlva (mert azért ahhoz csoda kéne, hogy ne legyen az, csodák pedig nincsenek, ezt talán még egy Mikola vagy Kövér egy se tudja elszúrni), hiába lesz akár kétharmados támogatottsága is a kormányalapítás pillanatában, a tábora pillanatokon belül a felére fog olvadni, amint meghozza az első népszerűtlen intézkedéseket (márpedig meg fogja, mert nem lesz más lehetősége), és ezzel totális ellentmondásba fog kerülni mindazzal, amit az elmúlt években képviselt. Lehet, hogy nem fog akkorát zuhanni, mint Fletó, mert eltakarják a lényeget egy kis árvalányhajjal meg koronaúsztatással (no meg ő sok mindent ráfoghat majd az elődjére is), de hogy zuhanni fog, az biztos. És akkor ne csodálkozzon majd azon, ha esetleg azzal a fájdalmasan ismerős demagógiával fog jönni az ellenzéke, hogy mást csinál, mint ígért, és talán még azt is a szemére vetik, hogy ezért illegitim, és mondjon le. Esetleg befigyelhet néhány népszavazás is, amellyel rákényszeríthetik néhány szükséges, de népszerűtlen lépés visszavonására.

Ez persze közjogilag ugyanúgy baromság lesz, mint Gyurcsány esetében volt, én nem is fogok ehhez a kórushoz csatlakozni, de a mezei szocikért meg a vezetőikért (esetleg a belső száműzetéséből egy idő után visszatérő reaktivált Gyurcsányért) már nem kezeskedhetem.

A szellemet Orbán engedte ki a palackból.