Egy kitalált hír, és egy igazi:

Tarlós István kezdeményezi az önkormányzati törvény módosítását. Tervei szerint mindenki, aki a fővárosi agglomeráció hat szektorához tartozó nyolcvanegy település valamelyikén él, szavazati jogot kapna a budapesti önkormányzati választásokon, így beleszólhatna a főpolgármester-jelöltek  és a pártok fővárosi listáinak versenyébe. Az agglomerációs szavazók mindezek mellett képviselőket is delegálhatnának a fővárosi közgyűlésbe, minden szektor egyet. A főpolgármester javaslatát azzal indokolta, hogy az agglomerációs települések lakóinak többsége több szállal is kötődik Budapesthez, ide járnak dolgozni, tanulni, szórakozni, és ehhez képest részletkérdés, hogy nem itt van a bejelentett lakóhelyük, és a helyi adókat és egyéb kötelezettségeiket továbbra sem itt fizetik.

Lakóhelytől függetlenül minden magyar állampolgár megkaphatja a választójogot a kormánytöbbség elképzelései szerint, jelentette be Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán. Kövér azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a parlamentben határon túli képviselők is legyenek.

Melyiknek lenne több értelme? Ha már mindenáron komolyan akarjuk venni a dolgot, akkor szerintem inkább az elsőnek, az álhírben szerepel is, hogy miért. De komolyan akarjuk venni? Persze muszáj lesz, ha már a Parlament elnöke is konkrét tervként jelenti be a választójog megadását, de mégis...

Most megint meg fogom kapni, hogy micsoda magyarellenes vagyok, miért utálom én a határontúli magyarokat, pedig természetesen egyáltalán nincs erről szó, csak én továbbra is másképp látom azt, hogy mi áll az érdekükben.

Egyszerű logika: A közéletet mindenki ott befolyásolja, ahol él, ahol a döntéseinek hatása őt éri, és nem csak másokat. Ahogy abszurd feltételezni, hogy mondjuk az érdiek szavazzanak Budapesten és képviselőt küldjenek a fővárosi közgyűlésbe (pedig az érdit érinthetik pl. a BKV körüli döntések, jegyáremelés, hogy mást ne mondjak), szerintem ugyanilyen abszurd az is, hogy valaki Felvidékről vagy Erdélyből a szavazatával esetleg eldöntsön egy olyan választást, amelynek a végeredménye őt nem érinti, hisz az általa is megválasztott kormány és parlament olyan gazdasági és politikai döntéseket hoz majd, ami rám vonatkozik, rá viszont nem. Akkor meg milyen jogon szólhatna bele? És ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy ők magyarok, vagy sem. A szavazati jog lakhely kérdése, nem nemzetiségé, ennyi az egész.

És egyébként is, miképp képzelik a kivitelezést? Ha választás van, akkor kampány is van. Magyar pártok plakátjaival lesz tele Szlovákia és Románia? Magyar kampányhirdetések mennek majd a szerb és és horvát tévékben, rádiókban? A magyar kampánycsend a szlovén sajtóra is vonatkozni fog? Biztos tetszeni fog a helyi többségnek, biztos nem lesz ehhez egy szava se az érintet kormányoknak, és biztos még a mostaninál is népszerűbb lesz a magyar kisebbség (képzeljük el ezt fordítva, mondjuk ha Fico és Slota plakáterdő fogadta volna a pilisi falvakba érkezőket a szlovák választás idején).

Teljesen egyértelmű, hogy miért akarják ezt erőltetni. Abban bíznak, amit már Mikola is pedzegetett 2006-ban az elhíresült elszólásában:

Mert ha négy évre nyerni tudunk, és utána, mondjuk, az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának - 20 évre minden eldőlne ebben az országban.

Eldőlne, az biztos. Csak győzzük talpraállítani.

Már ha valóban őket választaná a kinti többség. Mert hogy a felvidéki és erdélyi favoritjaik sikertelensége azért azt is jelzi, hogy most már nekik is eléggé megkopott a nimbuszuk odakint.

Talán pont ezért sietnek annyira.