Idén a május Európa hónapja, hisz kontinensünk a következő hetekben kétszer is választ. A dolog érdekessége, hogy a két szavazás közül a második befolyásolja majd jobban az életünket, mégis, valószínűleg az első kap nagyobb nyilvánosságot és több szavazatot.
Persze mind a kettőben érintettek vagyunk mi is.
Az első választás már el is kezdődött. Ma este lesz a nyálas szerelmes balladák és az extrém bohócok teljesen egyedi, de mindenképpen látványos egyvelegét felvonultató Eurovíziós Dalfesztivál első elődöntője, benne a mi sajátosan magyarosra sikerült indulónkkal: Bár Kállay-Saunders András csak anyai ágon magyar, de az az ág viszont többszáz éves, hazánknak miniszterelnököt is adó nemesi család. És hogy még kacifántosabb legyen a kép, még az is előfordulhat, hogy miután Koppenhágában megjárja a csúcsokat, rögtön utána itthon lekerül a mélybe, hisz bírósági tárgyalás vár rá a tavalyi verekedése miatt, és még akár börtönbe is kerülhet.
Hogy előtte a csúcsnak melyik részére jut el? Bár a hazai elődöntőnél nem neki drukkoltam, azért azt objektíven el kell ismernem, hogy nem is olyan rossz ez a dal, amivel indult, így azon azért csodálkoznék, ha ma este nem jutna tovább a szombati döntőbe, de hogy ott mi lesz... A Blikk szerint nagy reményekkel fut neki, hisz nagy az érdeklődés iránta, szétszedi a nemzetközi sajtó, de csodálkoznék, ha ezt nem mondhatná el bármelyik induló, szóval ebből még akármi is lehet. Én simán kinézek belőle egy jó helyezést, de hát majd szombaton meglátjuk.
Persze az, hogy ki nyeri meg a Dalfesztivált, igazából csak akkor befolyásolná az életünket, ha valamilyen csoda folytán András győzne (na azután lenne igazán mókás, ha börtönbe kötne ki, bár sokat már nem ronthatna az ország hírnevén, azt hiszem), hisz akkor jövőre nyakunkba szakadna a szervezés kötelessége. Viszont a másik, a fontosabb választás valóban hatással lehet az országra, és nem csak azért, mert Orbánék folyamatosan "szabadságharcban" állnak azokkal, akik nélkül évek óta semmi fejlesztés nem lenne az országban, de közben képtelenek a pénzhez jutás adminisztratív feltételeit teljesíteni, így az momentán szünetel. Belpolitikai szempontból fontosabb, hogy úgy mondjam helyosztó hatása lesz ennek a szavazásnak ellenzéki oldalon.
Mindenképp felmerül néhány kérdés:
Sikerül -e a Jobbiknak feljönni a második helyre? Az MSZP zsugorítása amúgy egyáltalán nem lenne ellenemre (tényleg elképesztő, hogy még a fiatalítást is el tudják szúrni), de egyáltalán nem ilyen áron képzelném el.
Ha a Jobbik tovább tudja növelni a táborát a nem feltétetlenül szélsőjobbos, de mindenki másban csalódott, és/vagy a cukináci kampánynak bedőlő szavazók táborában, akkor annak lehet -e olyan hatása közép- vagy hosszútávon, hogy ne csak kampánycélból, külsőleg konszolidálódjanak Vonáék, hanem tartalmilag is?
A parlamenti frakció alapításáról épphogy lecsúszó két kisebb baloldali párt fel tud -e mutatni valami érdemlegeset (értsd egy vagy két megszerzett EU parlamenti helyet), vagy végleg mennek a levesbe? Mondjuk Gyurcsánynál még csak nem is nagyon bánnám, de Bajnainál és pártjánál nagy csalódás lenne. Persze nála nyílt titok, hogy nem kíván kimenni Brüsszelbe. Jobb esetben azért, mert mert vannak olyan tervei, amelyeket végre nem udvariaskodik el, hanem beleáll időben és a megfelelő határozottsággal (mondjuk főpolgármesterség, amire azért nem lenne esélytelen, és ahonnan siker esetén újra felépíthetné magát miniszterelnök-jelöltként), mert ha nem, akkor inkább vonuljon vissza a privát életébe, és ne nyúzza itt a benne bízók idegeit.
A kampány mindenesetre elindult, ha nem is túl nagy intenzitással. Az MSZP óriásplakáthelyein még alig pár napja is az egy hónappal ezelőtti választás jelöltjei mosolyogtak Mesterházy és a mára már inkább kínos emlék "Kormányváltók" felirat mellett, és én nem tudtam eldönteni, hogy ez most megint a szocik balféksége miatt van így, vagy Simicska szívatja ezzel finoman a ballibeket, direkt kinttartva a már lejárt plakátokat. Míg a FIDESZ újfent a kisebbrendűségi érzésből eredő pökhendi kivagyisággal dobta fel a parlamenti választásból visszamaradt design-t, addig a másban egyáltalán nem hasonlító ellenzéki pártok totál azonos üzenettel kampányolnak. A végeredmény itt is nehezen jósolható, bár a ballib oldal a jelek szerint megint sikeresen kihagyja a magas labdákat, hisz mi lehetne ideálisabb, több rétegben is felhasználható kampánytéma számukra egy európai választáson, mint hogy a kormány bénázása miatt elállt az uniós pénzcsap, tehát teljesen logikus, hogy gyakorlatilag szót se ejtenek róla.
Végül is csak a saját jövőjükről szól a dolog, meg az országéról. Érdekel ez valakit egyáltalán?