A sors úgy hozta, hogy pont a csütörtöki EU csúcs idején turistáskodtam Brüsszelben, így nem csak a kötelező körök voltak meg az Atomiumtól a Manneken Pis előtti gofrievésig, hanem abba is belekóstolhattam, hogy milyen az, amikor megbénul az unió fővárosa. 

Szerencsétlenségemre ugyanis pont azon az útvonalon át akartam bejutni a belvárosba, amely az EU negyeden át vezet (nem véletlenül, hisz azt is meg akartam nézni), és ez akkor, amikor sorra hozzák Európa vezetőit be a reptérről, és egymást érik az ellenük szóló tüntetések, nem is volt olyan egyszerű. Nem is tudom hányszor pattantam vissza elégedetlenkedő helyiekkel együtt a fentihez hasonló drótakadályokról (na ez az igazi GYODA), mire hatalmas kerülővel eljutottam a szemerkélő esőben a célomig. A dugó persze hatalmas volt (már ahol járhattak autók). Több, mezőgazdasági témájú tüntetésbe is belefutottam, ami annyiban váratlanul ért, hogy a csúcs témája a menekültválság volt. Akadt vonulós csapat, találkoztam feltáblázott traktorosokkal, meg voltak olyanok is, aki az Európai Bizottság épületének a garázskijáratánál telepedtek le, és abból állt a tevékenységük, hogy megfújjoltak minden autót, amelyik bentről jött.

Úgy látszik a politika akkor se hagy békén, ha épp kikapcsolódni szeretnék, és akkor is rohamrendőrök meg tüntetők közé keveredem, amikor kivételesen nem ez a célom.