Általában kerülöm a vulgaritást, de ez most nagyon kikívánkozott belőlem.
Az alaphír ugye az, hogy kilép az MSZP-ből Újpest országgyűlési képviselője, mert a DK-val kötendő alku értelmében nem indítanák újra. Egyrészt érthetetlen az MSZP döntése, hisz Horváth Imre egyéniben tudott nyerni 2014-ben, ami nagy ritkaság volt akkoriban, tehát logikus lenne az újraindulása, másrészt viszont nagyon is érthető, hogy kevésbé ragaszkodnak egy olyan jelölthöz, aki már 73 éves, ráadásul elég kínos dolgok derültek ki a múltjából (a 80-as években határőrparancsnokként a KGB által szervezett képzéseken vett részt a Szovjetunióban). Bár tény, hogy az újpestiek ennek tudatában választották meg a Kiss Péter halálával megürült helyre.
Szóval eddig semmi különös, látszólag ez is csak egy újabb fejezete az MSZP agóniájának.
Viszont az azonnali.hu-hoz eljutott egy olyan füles, hogy az LMP lecsapna rá, és ők bizony elindítanák a mostani körzetében Horváthot. Meg is kérdezték Ungár Pétert, aki ezt reagálta:
Horváth Imre kilépésével az MSZP azon kevés politikusának egyikét vesztette el, aki egyéniben is képes volt megverni a Fideszt. Az LMP felkészült arra, hogy akár Újpesten, akár az országban senki ne maradjon képviselet nélkül, akik hisznek a társadalmi igazságosságban és elfogadhatatlannak tartják a Fidesz csak és kizárólag a gazdagokat támogató politikáját. Az LMP ezért továbbra is mindent megtesz azért, hogy minden egyéni körzetben a legjobb jelöltet találjuk meg, és azt javasoljuk a többi ellenzéki pártnak, hogy ők is ezt tegyék.
A lényeg: egyáltalán nem cáfolta a dolgot. És ettől egy kissé leugrott nálam az ékszíj.
Az LMP kormányváltás iránti elkötelezettségét már eddig is eléggé megkérdőjelezte, hogy nem óhajtanak senkivel se összeállni a győzelem érdekében, és annak ellenére is konokul elutasították az összeroskadó óbaloldallal és a szélsőjobb pártjaival szemben egyaránt reális alternatívát nyújtó Új Pólus ötletét (amely egy mérés szerint életképesnek bizonyulhatna), hogy annak ők lehettek volna legnagyobb, vezető pártja, és ezzel súlyt kapott volna Széll Bernadett miniszterelnök-jelöltsége. Az elutasítás indoka leginkább az volt, hogy az Együtt szerintük a múlt pártja, mert más, később sikertelennek bizonyult taktikát választottak 2014-ben, mint ők, és szóba álltak a szocikkal, márpedig ők ugye a múlt embereivel soha.
Persze ez az érvelés már eddig is több sebből vérzett, hisz Schmuck Erzsébetnél nem volt probléma a KISZ-es múlt, meg a Megyó kormányában betöltött helyettes államtitkári poszt. Hadházy Ákosnál se a FIDESZ tagság. Demeter Máriánál se a szoci képviselőség. Félreértés ne essék, én a nevezetek munkáját elismerem, és tisztelem, és engem nem is érdekel a múltjuk, csupán az LMP következetességét kérném számon, amikor ilyen hátterű emberekkel a köreikben az MSZP-t 10 éve otthagyó, és azóta más politikát folytató Szigetvári Viktort a múlt emberének tartják.
De mindez még hagyján, hisz Schmuck, Hadházy meg Demeter még a korábbi pártjaikban se tettek vállalhatatlan dolgokat, és a munka, amit azóta végeztek, abszolút hitelesíti őket, tehát az, hogy az LMP politikusai lehetnek, teljesen védhető még annak ellenére is, hogy némileg szembemegy a kommunikációs narratívájukkal.
Viszont ha igaznak bizonyul a fenti értesülés, az már egészen más lenne.
Mert egy KGB-s kapcsolatokkal rendelkező ex-MSZMP tag indítása végtelenül elvtelen húzás lenne egy olyan párttól, amely pont elvi alapon, vélt erkölcsi fölénye tudatában különbözteti meg magát a többi ellenzéki párttól, és erre hivatkozva nem hajlandó szóba állni velük. Nem nagyon tanúskodna ez másról, mint végtelen opportunizmusról, arról, hogy nem érdekli őket igazán, hogy lesz -e kormányváltás, vagy legalább sikerül -e megakadályozni egy újabb fideszes kétharmadot, a lényeg az, hogy nekik minél több képviselőjük legyen.
Pontosan azt csinálnák így, mint az általuk olyannyira lenézett Gyurcsány.
Külön csavart ad a dolognak, hogy Vona Gábor minapi koalíciós ajánlatát szintén nem utasították el egyértelműen, ami egy újabb érthetetlen lépés, hisz hiába cserélt helyet látszólag a FIDESZ és a Jobbik a jobboldali térfélen, attól még a lényegüket tekintve továbbra is egyformák, szóval aki hajlandó egy olyan párttal szóba állni, amelyiknek egy Toroczkai lehet az alelnöke, az semmit sem tanult az elmúlt hét évből.
Mondjuk a Jobbiknál és érdekes fejlemény lenne egy ex-MSZMP-s képviselőt indító párttal történő együttműködés, de végül is miért zavarná, hogy a koalíciós partner egyik képviselőjét a KGB képezte ki? Nekik is van olyan az EU parlamentben...
A határozott és azonnali cáfolat elmaradása ebben a két ügyben már így is méretes repedéseket okoz az LMP hitelességén, ha pedig végül igaznak bizonyulnak, az aztán végképp összeomlasztaná azt, és valóban el lehetne sütni a rossz szóviccet, hogy Nem Lehet Más a Politika.
Mert ezúttal sajnos nagyon is igaz lenne.
