Most, hogy a jobbikos Mirkóczki Ádám lett az ellenzék közös polgármesterjelöltje Egerben, az elmúlt hónapok történései ellenére is több liberális ismerősöm felhúzta a szemöldökét.
Tették ezt annak ellenére, hogy a mögöttünk lévő másfél év nem kis részben arról szólt, hogy a Jobbik közeledett a ballib tábor felé, amely pedig egyre nyitottabbá vált erre az együttműködésre. Az első látványos jele ennek az a 2017 decemberi ÁSZ ellenes tüntetés volt, ahol először demonstrált közösen a jobbikos tábor a szolidaritásból megjelent LMP-vel, Momentummal és Együtt-tel; folytatódott mindez a választási vereség utáni civil szervezésű tüntetésekkel, ahol már egyszerre volt jelen az uniós és az árpádsávos zászló, és ahol az egy tömbben érkező jobbikosok megtapsolták Juhász Pétert és a pártjuk büntetésére gyűjtő Együtt aktivistákat, valamint adakoztak is; majd mindez kicsúcsosodott a tavaly decemberi közös parlamenti és utcai ellenzéki akcióban.
És ez az együttműködés azóta egyre szorosabb, ami azért nagyon furcsa érzés a magamfajta liberálisok számára. Hisz hosszú évekig a Magyar Gárdával cigányellenes felvonulásokat szervező, a pride-okat megdobáló, rendszeresen antiszemita kijelentéseket tevő, valamint az EU ellen kampányoló Jobbik elutasítottabb párt volt számunkra a FIDESZ-nél is.
Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hatalmas változást, amin a Jobbik átment az elmúlt években. A párt náci része levált, és a FIDESZ segédcsapata lett, a helyben maradtak pedig tényleg teljesen másképp beszélnek és viselkednek. Megnéztem pl. a Jobbik legfrissebb programját, amely az uniós választásra készült, és azt kell mondanom, hogy ez egy olyan párté, amellyel nekem vannak továbbra is vitáim, de a korábbiakkal ellentétben már nincs okom kétségbe vonni a demokratikus elkötelezettségét. Olyan kijelentések szerepelnek benne, mint hogy
merjük felvállalni keresztény örökségünket, humanizmusunkat, a demokrácia és a valódi szabadság tiszteletét
meg hogy
az olyan globális kérdésekben, mint az illegális migrációval szembeni fellépés, a környezetvédelem vagy a világszintű gazdasági kihívások kezelése, a mindannyiunk által vallott értékek melletti kiállásra, közös, európai fellépésre van szükség.
Ez lenne az a párt, amelynek az elnöke hét éve még kijelentette, hogy nem demokrata, a képviselői meg uniós zászlót égettek?
Nagyon úgy tűnik, hogy a FIDESZ és a Jobbik helycseréje befejeződött. Már a FIDESZ az, amelyik Putyin előretolt helyőrségeként viselkedik, a FIDESZ lázít Brüsszel ellen, és a FIDESZ folytat antiszemita felhangoktól se mentes uszító kampányokat, míg velük szemben a Jobbik viselkedik mérsékelt, européer jobboldali pártként. Épp ezért rettentő álszent, amikor a kormányzati lakájmédia 8-10 évvel ezelőtti, valóban szalonképtelen idézetekkel antiszemitázza a jelenlegi Jobbikot, miközben náluk vannak azok, akik visszasírják a Jobbiknak azt a korszakát, és már lelkesen tolják a FIDESZ szekerét, mert azt a hangvételt, azt a politikát most Orbánéknál találják meg.
Lassan már azt se tartom elképzelhetetlennek, hogy a helycsere nemzetközi színtéren is megtörténik. Miközben egyre nagyobb az esélye annak, hogy a FIDESZ-t kirakják a Néppártból, és Orbánék már Le Pen-ékkel tárgyalnak arról, hogy átülnek a szélsőjobbos frakcióba, a Jobbik már tavaly bejelentkezett az Európai Néppártba. Akkor persze kapásból elhajtották őket, de biztos, hogy ez mindig így lesz?
Gyöngyösi Márton ezt a metamorfózist így foglalta össze a Facebook oldalán:
...néppárti politikánk egyik alapja éppen az a tanulság volt, hogy a Fidesz kormányzásán láthattuk, micsoda veszélyeket rejt az a politika, amely a gyűlöletre és ellenségképekre épül. Lehet, hogy a Jobbik korábban követett el hibákat, de beláttuk, hogy a valódi hazaszeretet nem épülhet a megosztásra. Mi képesek voltunk erőfeszítéseket tenni és változni, egyéni és szervezeti szinten is. Tudom, hogy Orbán világában ez értelmezhetetlen, de én hiszem, hogy az erkölcs megelőzi a politikai racionalitást. Amikor pedig azt mondjuk, hogy a Fidesz gyűlöletkeltő politikájával szemben mi nem újra felnyitni, hanem begyógyítani szeretnénk a múlt sebeit, az ellenségkeresés helyett pedig hidakat szeretnénk építeni, azt pontosan így gondoljuk. Meggyőződésem, hogy az igazi hazafias politika nem az, hogy a másokban élő Magyarországot leromboljuk, hanem az, hogy ha a bennünk élő Magyarországot hozzá tudjuk tenni. (...) Én levontam a tanulságot egykori szerencsétlen felszólalásomból és elnézést kértem érte. Most pedig felszólítom Orbán Viktort és kormánya propagandistáit, hogy ők is nézzenek magukba és hagyjanak fel azzal a szélsőséges politikával, amellyel sikerült Magyarországot Európa és a világ szégyenpadjára ültetni, hiszen ma már mindenhol úgy hivatkoznak hazánkra, mint egy olyan országra, amelyet egy szélsőséges és rasszista kormány irányít.
Persze felvetődik a kérdés, hogy mindez a Jobbik részéről mennyire őszinte. Lesz -e tényleg a rasszista hernyóból demokrata pillangó? Nem fordulhat -e elő, hogy mindez csupán taktika? A szkeptikus énem nehezen hiszi el, hogy nem erről van szó. Majdnem teljesen meg vagyok győződve arról, hogy eredetileg a néppártosodás szlogen valóban csak szlogen volt, nem komoly program, és nem tudom megnyugtató határozottsággal kijelenteni, hogy nem így van ez még most is.
Ugyanakkor a Jobbik már nagyon messze ment ezen az úton, és a jelenlegi szavazóik a jelek szerint ezt elfogadják, sőt igénylik. Hogy mást ne mondjak, az uniós választásra összeálló közös ellenzéki lista (végül meghiúsult) ötlete a Jobbik szavazótáborában volt a legnépszerűbb, a 88%-uk kiállt mellette. Merjünk -e ebből messzemenő következtetéseket levonni? Merjük -e kijelenteni, hogy akár taktikának indult a középre húzódás, akár nem, ez bizony bekövetkezett?
Volt már néhány nagy pártátalakulás a magyar politika elmúlt évtizedeiben. A diktatórikus MSZMP demokrata MSZP-vé válva élte túl a rendszerváltást. A rendszerváltáskor még a Csurka-féle szalonnyilasokat is sorai között tudó MDF később megtisztult, a megszűnése előtti években már liberális konzervatív pártként működött. És persze ott van a legnagyobb kaméleon, a FIDESZ, ami szinte a teljes palettát bejárta az elmúlt 30 évben.
Lehet, hogy most a Jobbik következik? Az ország jól járna vele, ha igen.