Cigányokat védett a Gárda Galgagyörkön, szól a hír, amiből mindenki mást olvas ki.
Akinek a Gárda eddig is szimpatikus volt, az most kétszeresen igazolva látja magát: egyrészt azért, mert hogy a cigányokkal megint baj van, másrészt azért, mert hogy lám, nem is olyan gonoszak, hisz pont hogy olyan cigányok védelmére keltek, akik túlhaladva társaikat, megpróbáltak beilleszkedni. Én viszont (mily meglepő), nem egészen így látom.
1. Mit keres ott a Gárda? Most tegyük félre, hogy egy jogerősen feloszlatott szervezetről van szó. Ugyanaz a bajom velük, mint a kerepesi békítőshow-nál: olyan jogköröket vesznek magukhoz, amelyekhez semmi közük. Igen tudom, állítólag hívásra mentek, de akkor is. Egy ilyen eset elrendezése a rendőrség dolga. "Dehát az gagyi, semmire se jó", de ezzel (ebben a konkrét esetben) vitatkoznék. Mivel Galgagyörk már bő egy éve neuralgikus pontja a cigány-magyar ellentéteknek, kiemelten kezelik, lett volna kihez fordulni. Ráadásul erősen habosítja a történteket a Gárda meg az Echo tévé, a rendőrség több ponton is cáfolja az állításaikat, szóval még az sem biztos, hogy az volt a probléma, hogy néhány család megpróbált beilleszkedni, csak ez a többieknek nem tetszett, de egyelőre fogadjuk el, hogy valóban ilyesmiből indult ki a purparlé.
2. Ebből az egész történetből aki akarja, az azt hallja ki, hogy már megint baj van a cigányokkal. Én viszont azt, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére továbbra sem szabad minden cigányt alapból bűnözőnek venni, hisz vannak olyanok, akik megpróbálnak csatlakozni hozzánk, a többséghez.
És az ilyeneket bátorítani kell. Igen, vannak a cigányok között is olyanok, akiknek ez nem tetszik. Ők se egyformák, közöttük is vannak haladók és maradiak, mint ahogy közöttünk is. De a maradiak meggyőzésére (akik között biztos vannak olyanok is, akik csak a Gárda által is szított cigányellenes hangulat okozta dacból utasítanak el mindent, és mindenkit, aki a többségi társadalomhoz tartozik, vagy szeretne tartozni) nem a Gárda típusú önbíráskodás és félelemkeltés a megoldás, hanem pont ellenkezőleg, a falak lebontása, az oktatási és a munkahelyi diszkriminációk felszámolása, valamint a rendőrség megerősítése.
És a persze a pozitív példák bemutatása, mint pl. Uszkáé, amely az ország egyik legkeletibb települése, egy munkalehetőségeknek híján lévő határfalu, amelynek lakosságának 90%-a cigány, szóval minden adott hozzá, hogy problémás legyen, és mégsem az, sőt:
Ez a példa már csak azért is jó, mert azt is bemutatja, hogy hol lenne valóban tennivalója az egyházaknak (jellemző egyébként, hogy a fenti eredményeket nem egy magár oly büszke történelmi egyház képviselője érte el, hanem egy kis keresztény közösségé).
Hogy a beígért településőrségből lesz -e valami, azt nem tudom. Jó lenne, ha lenne. De hogy az olyan programok, mint a cigány rendőrök képzése, vagy a cigány értelmiségiek közszolgálatba állításának támogatása nagyon fontos lépések, az nem vitatható. Mindkettő üzenete az, hogy érdemes tanulni, beilleszkedni, és hogy az állam nem feltétlenül ellenség, vagy fejőstehén, ami a segélyt adja, hanem akár segítői, részei is lehetnek. És ugyanez az üzenet fontos a többségi társadalom számára is, kiegészítve azzal, hogy lám a cigányság nem csak zenélésre, bűnözésre meg élősködésre alkalmas, csak épp ennek bebizonyítása nem csak rajtuk, hanem rajtunk is múlik.
Magyarország jövője azon múlik, hogy képes-e a romákat integrálni a társadalomba. Amerika eljutott ötven év alatt a Ku-Klux-Klantól Obamáig. Remélem, Magyarországon nem fog ötven évig tartani, hogy a most letartóztatott magyar Ku-Klux-Klantól eljutunk oda, hogy legyen egyszer egy magyar Obama is.
Bajnai mondataitól gondolom sokakat kirázott a hideg: cigány miniszterelnök? Hát sokan gondoltak hasonlóképpen a hatvanas évek Amerikájában is a négerekről. Akkor és ott persze a megkülönböztetés bizonyos tekinteben nagyobb volt, mint most nálunk. A gond az, hogy amíg ott az a helyzet a fejlődés egy stációja volt a rabszolgaságtól Obamáig vezető úton, itt és most a helyzet nem hogy nem javul, hanem inkább romlik. És ebben szerepe van az olyan politikai alakulatoknak, akiknek érdeke a helyzet élesebbé tétele, szerepe van az olyanoknak, akik hagyták eddig elfajulni a helyzetet, pedig lett volna lehetőségük változtatni, szerepe van a többségi társadalomnak, amely a sztereotípiáinak fogságában sokszor azok kiemelkedését is akadályozza, akik nem szolgáltak erre rá, és szerepe van a cigányok egy rétegének is, amelyek némi alapot adnak ezeknek az előítéleteknek.
Tehát mindenkinek változnia kell. A kormány már elkezdte, és ha nagyon-nagyon optimistán állunk hozzá, akkor a fenti eset fényében mondhatjuk azt is, hogy talán a Gárda is, de azért ezt csak nagyon kétkedve merem leírni, hisz a Gárda legfőbb összetartó kovásza a cigánygyűlölet, szóval önön létét kérdőjelezné meg ezzel, hisz a Gárda is, meg a gazdája, a Jobbik is pont ennek köszönheti sikerét. És hát kezdeni kell valamit az általuk elszabadított indulatokkal ugyanúgy, mint a cigányok egy részének a többséghez való viszonyulásával is (amely persze nem független az őket ért támadásoktól).
Ezért fontosak a fenti példák, és ezért lenne fontos egy cigány Martin Luther King is, mert ezek az előfeltételei a magyar Obama megjelenésének.
