Három téma, három hír, aminek elsőre semmi köze egymáshoz, mégis, így együtt szerintem olyan tendencia rajzolódik ki belőlük, ami reménykedésre ad okot. Felvillan annak a lehetősége, hogy ha a szavak szintjén nem is, de a háttérben végre véget ér a kardcsörtetős, fejjel a falnak politika, véget ér az ámokfutó fülkeforradalom, és visszatérünk a normális hétköznapokhoz.
A kiadási oldalon remélt sok százmilliárdos megtakarítás összeállításával rosszul állnak, a bevételi oldalon viszont nincsenek tabuk, így írható le az Index által megismert reformétlap és annak az összerakási folyamata. Ismeretes, hogy a kormány a külföldi befektetők meggyőzése céljából tavaszra egy hat–nyolcszázmilliárdos egyenlegjavító csomagot ígért.
Havi ezer forint körüli tb-hozzájárulás, dugódíj, zöldadók, lefelezve továbbélő bankadó – ezek képezhetik a gerincét a bevételi oldalon a kormány reformcsomagjának. A kiadási oldalon kétszer annyi egyenlegjavulást kell elérni, mint a bevételin, de itt rosszabbul áll a munkával az apparátus.
Az idei költségvetés rendben van, hat százalék körüli többletet hozhat a magánnyugdíjpénzek államhoz való átcsatornázása. Intézkedések nélkül azonban 2012 már rázósabbnak tűnik, 2013-ban pedig öt százalék körüli szintre nőhet a deficit, ezért van szükség arra, hogy a kormány által Növekedési és Stabilitási Reformcsomagnak becézett csomag hát–nyolcszázmilliárdos egyenlegjavulást eredményezzen a 2013-as költségvetési egyenlegben.
Ugyanis éppen e miatt, a változtatások nélkül újra növekvő pályára álló költségvetési hiány miatt aggódnak a befektetők és a hitelminősítők. A csomag az ő meggyőzésüket is hivatott szolgálni. Úgy tudjuk, a bóvli kategóriába való leminősítéstől félő kabinet most keresi a külföld kegyeit, és kétségtelen, a kiadások visszafogására koncentráló csomag, az elemzők által régóta bírált területek átalakítása alkalmas lehet a piacok megnyugtatására.
Ugyanakkor a kabinet most mindent megtesz a nemzetközi szervezetekkel fennálló viszony harmonikusabbá tétele érdekében. „Matolcsy szinte bele van szerelmesedbe az OECD-be” – fogalmazott egyik forrásunk magyarázatot adva arra, hogy a kormány miért vár javaslatokat a párizsi székhelyű szervezettől a reformcsomaghoz. Az különösen érdekes, hogy a nyár közepén kiebrudalt IMF-fel is oldani igyekszik a miniszter a feszültebbé vált viszonyt. Úgy tudjuk, Matolcsy a napokban egyeztetésre hívta magához az IMF itteni képviselőjét.
Tehát úgy néz ki, hogy a nagy gazdasági honvédő háborúnak az lesz a vége, hogy miután pár hónap alatt sikerült azt elérni, hogy egy jó kilátásokkal rendelkező bezzeg-országból olyan hellyé váljunk, amelynél gazdasági szempontból még Irak is biztonságosabb, végre észhez térnek. Persze most főhet a fejük, lehet majd magyarázkodni a választóknak. Miképp van az, hogy a nagy dérrel-dúrral kirúgott IMF-et visszaédesgetnénk és hogy ugyanúgy kénytelenek megszorítani (bocsánat: újjászervezni), mint az elődeik, és kénytelenek ők is reformokban gondolkozni (ami nem megy átmeneti érdeksérelem nélkül), és Gyurcsánnyal ellentétben végig is vinni, hogy végre valahára egyenesbe kerüljön ez a szerencsétlen ország, szóval csupa olyat csinálni, amiről korábban folyamatosan azt kommunikálták, hogy semmi szükség rá, a csúnya Gyurcsány meg Bajnai bácsi csak merő gonoszságból akar ilyesmivel foglalkozni. Az egyébként külön pikáns lenne, ha az Adócsökkentés Kormánya visszahozna egy olyan elvonást, amit Bajnai egyszer már megszüntetett :-)
Persze ez csak ötlethalmaz, egyáltalán nem biztos, hogy pont ezek fognak megvalósulni. De a lényeg az út iránya, és hogy végre elindulnak rajta. Populista ellenhangok lesznek, azt hiszem, ezen a téren lehet bizton számítani az MSZP-re, de legalább megtapasztalják a másik oldalról is, hogy mit csináltak ők nyolc évig. Ha van valami, amire érdemes felhasználni a kétharmadot, akkor az ez.
Már ha jól csinálják.
A Hírszerzőnek több kormányzati politikus elismerte, hogy „jogi értelemben” nincs alkotmányozási kényszer, hiszen néhány alkotmány- és törvénymódosítással rendbe lehetne rakni azokat a problémás fejezeteket, melyekről az utóbbi években kiderül, hogy működésképtelenek. (...) több fideszes forrás is azt mondta, mindent meg fognak tenni azért, hogy a médiatörvény körüli botrányokhoz hasonló cirkuszt elkerüljék, és minél több társadalmi szervezetet vonjanak be a folyamatba.
„A legfőbb politikai feladat: elkerülni azt a csapdát, hogy ez az alkotmány kizárólag a Fideszé” – mondta a nagyobbik kormánypárt egyik szakpolitikusa. A Hírszerzőnek több fideszes forrás is azt mondta, a jövőben komoly kockázatot jelentene, ha az új alaptörvényt kizárólag a kormánypártok szavaznák meg és a közvélekedés alakulna ki, hogy az alkotmányt a Fidesz-KDNP „oktrojálta” az országra. (...) fontos a Fidesz meghatározó szakpolitikusai számára, hogy az ellenzék is konstruktívan álljon az alkotmányozáshoz, illetve a szakmai körökben komoly tekintéllyel bíró jogászok is elismerően nyilatkozzanak az új alaptörvényről. „Olyannak kell lennie, hogy Sólyom László, Zlinszky János (az Ab korábbi tagja – a szerk.) és Paczolay Péter (az Ab jelenlegi elnöke) is rábólintson” – mondta egy neve elhallgatását kérő fideszes képviselő.
Információink szerint a kormánypártokban még mindig reménykednek benne, hogy a három ellenzéki párt közül legalább a Lehet Más a Politika (LMP) visszatér az alkotmányozáshoz. Ehhez viszont a kormánypártoknak kellene gesztus gyakorolniuk: LMP-s forrásokból úgy tudjuk, ha a pártfinanszírozás átalakításánál vagy az új választójogi rendszer kialakításánál engedményeket kapnának, a párt vezetősége elgondolkodna a visszatérésen. „Még ha a legkisebb frakció is a parlamentben, sokat számítana, ha az új alkotmányról Orbán és a közjogban jártas Schiffer András vitája után szavaznánk” – mondta a nagyobbik kormánypárt egyik szakpolitikusa.
Nemcsak az elmúlt évek hibás döntéseit kívánják korrigálni az új alaptörvénnyel, de az utóbbi hónapok hibáit is javítanák. Rétvári a hétfői sajtóbeszélgetésen azt mondta, nem fogják tovább korlátozni az Ab jogosítványait, sőt újabb jogkörökkel ruházzák fel az Alkotmánybíróságot. Az államtitkár szerint lehetővé kívánják tenni, hogy kérésre az Ab még a törvények elfogadása előtt véleményezze az Országgyűlés elé kerülő egyes javaslatokat – ahogy ez az 1990-es elején is történt.
A Hírszerző úgy tudja, a Fideszben többen hajlanak arra, hogy visszaadják az alkotmánybíróknak a Lázár János javaslata nyomán tavaly elvett jogosítványokat is.
Én ugyan továbbra sem értem, hogy miért annyira sürgős az alkotmányozás, hogy ne várhatott volna mondjuk legalább fél évet, amikor már nincs a vállunkon az EU elnökség terhe, vagy esetleg már legalább a döntések szintjén egyenesbe lett rakva a gazdaság (a kétharmad az kétharmad lesz akkor is), de ha már ennyire fontos, hogy a választási győzelem első évfordulójára új alkotmány legyen, akkor már azt mondom, hogy az, ami a fenti háttérinfók alapján várható, még a jobbik szcenáriók közé tartozik.
Nyitottak vagyunk arra, hogy a médiaügyekért felelős EU-biztos által felvetett pontokban „az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén” a változtatás lehetőségét megnyissuk. Az üzengetések és félreértések elkerülése érdekében azonban személyes, illetve szakértői egyeztetést javaslunk az Európai Bizottsággal, hogy a változás, ha esetleg szükség van rá, minél hamarabb és minél pontosabb formában végbemehessen – ezt Kovács Zoltán mondta tegnap, miután a kormány elküldte a válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagálva.
A magyar médiatörvényt illetően „meg fognak történni a szükséges kiigazítások” - közölte hétfőn Brüsszelben újságírókkal Martonyi János külügyminiszter.
Kiegészítő infó: Mi is a gond a törvénnyel?
Lehet, hogy csak én vagyok javíthatatlan optimista, de a december végi, január eleji "mindenki a forgalommal szemben megy az autópályán" attitűd, a "jó a törvény, igazodjon hozzá Európa, ha akar" dacreakciója után én ezt a hangvételt még akkor is előrelépésnek veszem, ha egyébként a rugalmas visszavonulás részeként még mindig hangzanak el már megcáfolt csúsztatások:
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tegnap is úgy fogalmazott, hogy Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos „alapvetően jogtechnikai, jogharmonizációs kérdésekben” fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez.
Sebaj, fogjuk fel utóvédharcnak. Ha sikerül elérni azt, hogy a törvény elfogadhatóvá válljon, akkor nem érdekel. Minden egyes leleplezett hazugsággal úgyis magukat égetik.
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Bár ez a három téma mind olyan, ahol a kormány defenzívába szorult, biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog mindent úgy eladniuk a többség számára, hogy győztek, és mindig is ez volt a céljuk. Eurázsia mindig is a szövetségesünk volt, és eddig is Kelet-Ázsiával álltunk harcban.
Mázlijuk van, hogy olyan az ellenzékük, amilyen.
