Bajnainak egyáltalán nincs könnyű dolga.
Nehéz megfelelni a sokféle elvárásnak, amit támasztanak feléje. Hisz abban sokan egyetértenek, hogy ennek a kormánynak távoznia kell a porondról az első adandó alkalommal, és ezek többsége abban is egy véleményen van, hogy ő lehet az eredményes kihívó Orbánnal szemben (persze ezt azért már nem osztja mindenki), de aztán ennyi. Hogy milyen formában, és kikkel együtt tegye meg a szükséges lépéseket (egyáltalán: mik a szükséges lépések), na, ezen már folyik a vita.
Van aki szerint hülyeség elmennie a MILLA tüntetésre, és van, aki szerint ez egy jó lépés. Van, aki nem lát különbséget közte, és Gyurcsány/Orbán közt, van, aki igen. Van, aki szerint tehetetlen báb volt miniszterelnökként, és nem gondolja, hogy ez a jövőben másképp lenne, és van, aki szerint jó útra fordította az ország szekerét (volt honnan), csak aztán Matolcsyék átvették a gyeplőt, és elindultak a szakadék felé, mert légvonalban arra a legrövidebb az út a cél felé.
Talán nem árulok el titkot, ha elárulom, hogy azok közé tartozom, akik értékelik azt az egy évet, amíg ő volt a miniszterelnök, és látják a különbséget mind az elődje, mind az utódja tekintetében.
Ráadásul eddig nagyjából úgy is alakulnak a dolgok, ahogy én elképzeltem. Hisz mik lennének az én elvárásaim:
- Jelentkezzen be a posztra
- Ne az MSZP színeiben, vagy Gyurcsánnyal karöltve tegye ezt, hanem önálló alakulat élén
Nos az első pont gyakorlatilag kipipálható, a másodiknak az első fele is, és jó esély van az önálló pártra, szövetségre is, bár ez persze egyáltalán nem biztos még.
De hát az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt, nélkülük nem lehet nyerni, miért ne lehetne az ő jelöltjük? Nos, ez egyrészt csak most igaz, másfél év múlva ki tudja mi lesz (számtalan példát lehetne mondani a nemzetközi politikából, amikor pár hónapos pártok választásokat nyertek), másrészt meg sokkal hitelesebb lenne a megújulás ígérete, ha a főerő nem az MSZP lenne.
Mert valóban nem lehet egy az egyben visszatérni a 2010 előtti állapotokhoz. Átt kell menteni azt, ami érték volt, és amit a FIDESZ azóta lerombolt, de meg kell újítani azt, amivel gond volt, mert volt sok ilyen is. És ehhez jó kompromisszum lehet egy olyan kormányfő, akinek van ugyan némi köze az előző korszakhoz is, de az az utolsó év, amit az neve fémjelez, már azért más volt, mint az előtte lévők.
Hogy ez kockázatosabb, mint visszaállni a kétpárti mutyi langymelegébe? Ez igaz. De hosszútávon jóval kifizetődőbb lenne az ország számára. Szóval nem kell összeveszni az MSZP-vel, de ne is ájuljunk el attól, hogy most már újra erősnek érzik magukat, és ez rögtön a fejükbe is száll.
Divat mostanában gunyorosan messiásként jellemezni Bajnait. Persze, hogy nem az. Senki nem vár tőle csodákat (vagy ha valaki igen, rosszul teszi). Ha nyer, nem lesz másnapra kolbászból a kerítés, nem érjük utol egy hét alatt az osztrák életszínvonalat, nem lesz két héten belül nagyobb közbiztonság, és sajnos a korrupció se tűnik el egy csapásra nyomtalanul a közéletből. De most épp távolodunk mindentől, ami az életet jobbá teszi, és ezért szükség van a váltásra a racionalitás, a hosszú távú építkezés irányába. Szükség van egy reális alternatívára Orbánnal szemben, hisz végül is a választás lehetőségéről szól a demokrácia, nem? És ki lehetne más ez az alternatíva? A kérdés nem költői, komolyan kíváncsi lennék, hogy van -e más, aki eséllyel indulhatna 2014-ben. Én egyelőre nem tudok ilyenről, de nem vagyok élből elutasító mással szemben, ha az jobb lenne.
De addig is, amíg nincs ilyen, én egyáltalán nem bánom, hogy a holnapi MILLA tüntetés leginkább róla fog szólni, bármennyire is húzzák az orrukat néhányan azok közül is, akikkel általában egyet szoktam érteni.
Találkozzunk a Szabad Sajtó útján, a tömegben.
