Akkor most csak röviden szemléznék két mai cikket:
A Küküm sajtóosztálya kommentálni akarta a Cink egyik posztját, és küldött egy közleményt. Amiben rettenetes dolgokat vallanak be, bár a szándékuk szerintem nem ez volt. Bennfentes információik voltak, amiket nem osztottak meg, hogy mentsék a saját pénzüket. (...)
A Küküm emlékezete szerint tehát március elején – vagy már az előtt is – valóságos pánik volt a Quaestornál, "az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét", sőt a "Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét". Csakhogy ez nem igaz. Vagyis pontosabb úgy fogalmazni, hogy a nagyközönség a Quaestor március 9-ei bejelentése előtt biztosan nem tudott arról, hogy pénzkivételi pánik lenne a cégnél, azt meg főleg nem, hogy a Quaestor ne tudná kifizetni a kötvényeit. Erről a gazdasági-pénzügyi sajtóban sem írtak semmit.
Erről sehol sem írtak semmit.
Itt lesz igen fontos az időrend. A minisztérium korábbi nyilatkozatai szerint a tárcánál március 5-én döntöttek arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház államkötvényeit kiveszik, ami a gyakorlatban március 9-én, azon az utolsó napon történt meg, aminek az estéjén aztán a Quaestor közleményt adott ki a csődről. Mindaz, amiről a nekünk írott levelükben írnak, vagyis az ügyfélroham és a többi, csak ezek után, március 10-étől kezdődött.
Ezekből csakis az következhet, hogy a Külügy már akkor pontosan tudta, hogy a Quaestornak vége, de legalábbis erősen kétes a fizetőképessége, amikor a kisbefektetők, de még a jól értesült gazdasági sajtó sem orrontott semmit. Az az állítás, hogy "A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól", egyszerűen nem igaz. A Kereskedőház azokhoz hasonlóan vette ki a pénzét, akiknek voltak megfelelő információik.
Cink: A Külügy lényegében beismerte: megszívatta a Quaestor kisbefektetőit
A miniszterelnök Sopronban tartott sajtótájékoztatót, ahol újságírói kérdésre azt válaszolta, nem tartja furcsának, hogy a Külügyminisztérium pont a Quaestor-csőd előtt vette ki a pénzét a brókercégből. Orbán szerint:
"Nem! Én rendeltem el, akkor, amikor láttuk, hogy a Quaestor bedőlt, és a befektetett pénz nincs biztonságban, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e közpénz a brókercégeknél. Amennyiben igen, akkor intézkedjenek. Félő volt ugyanis, hogy elindul egy lavina hatás, és úgy járnak mint az a 67 önkormányzat, amely jelentős összeget helyezett el egy másik ilyen cégben."
Arról sajnos nem beszélt Orbán, hogy mit szól ahhoz, hogy egy minisztérium közpénzt tartott egy kétes hírű brókercégnél.
Tegyük mellé ezt az apró információt:
Jelenleg három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a Btk. 299§/A bekezdés szerint, aki bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozóan ügyletet köt, vagy mást bíz meg az ügyletkötésre, vagy előnyszerzés végett átad illetéktelen személynek bennfentes információt.
Egy ilyen beismerő vallomás után egy normális országban már ülne is össze a mentelmi bizottság (más ügyben is aktuális lenne), hogy kiadja a miniszterelnököt a hatóságoknak.
De hát hol van itt normális ország?
Hát pl. a korábban lesajnált szomszédunknál, Romániában.
Az elmúlt hónapokban már legendaként terjedt a nyugati sajtóban, hogy a legnagyobb román tévétársaságok fix stábokat állomásoztatnak a DNA központja előtt, mert gyakorlatilag minden nap bevisznek valamilyen ismert, nagy embert, és senki sem akar lemaradni az éppen aktuális sztoriról. Nincs is jobb televíziózás annál, mint amikor korábban érinthetetlennek hitt, befolyásos embereket ráncigálnak végig bilincsben a kamerák előtt, ami most már naponta történik.
Csak 2014-ben 1138 embert vádoltak meg valamilyen korrupciós bűncselekménnyel, azaz naponta hármat. Közülük több mint 800-at el is ítéltek. Ugyanez a szervezet 2006-ban egész évben még csak 155 ügyben járt el.
A DNA nem is a kishalakra megy, a leggyorsabban a 10 ezer euró (3 millió forint) feletti ügyek száma emelkedik. Tavaly
- 24 polgármestert,
- 18 bírát,
- 7 parlamenti képviselőt,
- 4 ügyészt
- 2 volt minisztert,
- 1 tábornokot és
- 1 volt miniszterelnököt
kaptak el korrupt rendőrök és üzletemberek mellett. 2014 végén 4800 nyitott ügyön dolgoztak. Rossz belegondolni, hogy éreznék magukat ilyen helyzetben a magyar közélet különböző szereplői, akik szerint a fő problémát itthon nem a korrupt politikusok jelentik, hanem azok, akik túl sokat beszélnek vagy írnak róluk.
Persze nekik könnyű, hisz az már a nyugat, fejlett demokratikus hagyományokkal.
Vagy izé, várjunk csak...
A Fideszben legalább 2-3 nappal a Hungária Értékpapír Zrt. bedőléséről szóló március 5-i első hírek, és 6-7 nappal a Quaestor öncsődje előtt tudták, hogy ez a két cég lehet a következő. Ekkor már több mint egy hete tartotta izgalomban az országot a február 24-én kirobbant Buda-Cash botrány, amelyben több tízmilliárd forintos kár érte az ügyfeleket. Kormánypárti körökben elterjedt, hogy bajok vannak más brókercégeknél is.
Az Index egy március 4-i háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik tagjától értesült arról, hogy a pártban azt beszélik, folytatódhat a brókerbotrány. A politikus meg is nevezett három céget, köztük a Hungária Zrt.-t és a Quaestort. Az információk így eljuthattak a párt képviselőcsoportjának tagjaihoz, és a fideszes kormányzati szereplőkhöz is.
A pártban elterjedt információk ugyanakkor alkalmasak lehettek arra, hogy a politikusok pontosabb adatokat szerezzenek a fennálló veszélyekről, és saját, környezetük vagy a kormányzathoz közelálló cégek, önkormányzatok pénzét időben kimenthessék a rizikós pénzügyi vállalkozásokból.
Egy ilyen beismerő vallomás után egy normális országban már ülne is össze a mentelmi bizottság, hogy kiadja a...
Posted by Kötöttségek nélkül on 2015. március 25.
