Megjelent az Indexen egy teljesen korrekt elemzés Tálas Péter billentyűzetéből arról, hogy mi látszik a szlovák-magyar rosszszomszédi iszonyból Nyugat-Európából nézve. Hát nem túl hízelgő számunkra (kiemelések tőlem):

Európában is hátrányban vagyunk a probléma kommunikációjában, nem kis részben éppen saját magunk miatt. Most ne azokra a véleményekre gondoljunk elsősorban, amelyek minden rossz alfáját és ómegáját a magyar miniszterelnökben látják. Ezek többnyire házi használatra készülnek, és közülük a szlovák–magyar viszonnyal kapcsolatban csak kevés éri el az európai média ingerküszöbét. Sokkal súlyosabb probléma, hogy ezt a küszöböt Ján Slota uszító kijelentései sem igazán érik el. Nem érik el, mert Európa nem érti Slota nyelvét, nem érti a magyar–szlovák vitát (fogalma sincs arról, ki az a Szvatopluk, vagy ki az a Szent István), csupán azt látja, hogy ez a vita egyre rosszabb hatással van a kétoldalú politikai kapcsolatokra.

A nyugati televíziók számára nem téma, mert vizuálisan egyszerűen unalmas egy olyan kelet-közép-európai politikus, akit szinkronizálni kell. Még akkor sem téma, ha a szövege egyébként magyarellenes és uszító. A Sándor-palota előtt és a Hősök terén a fasisztákra emlékeztető fekete egyenruhában parádézó Magyar Gárda vagy a Királyhelmecen alakzatban masírozó Nemzeti Őrsereg ugyanakkor igazi vizuális csemege az esti vacsorához. Most nem is beszélve arról, hogy a gárdák és őrseregek fasizmust idéző jelmezeinek és díszleteinek üzenetei Ján Slota szlovák nyelven megfogalmazott uszító nacionalizmusánál sokkal jobban dekódolhatók a nyugati közvélemény számára.

Mindig is azt tartottam, hogy a kisebbségi magyarságnak pont azok ártanak a legtöbbet, akik fennhangon veszik őket védelmükbe, hát most ezt visszaigazolva érzem. 

Alapos elemzés, a fenti idézet csak egy rövid részlet belőle, szóval tessék elolvasni és észbentartani, mielőtt legközelebb át tetszenek menni hőzöngeni a szomszédba a nagymagyarország-matricás autójukkal.