Mivel kifejezetten igény van rá :-), nem maradok el a folytatással, jöjjön az eheti leleplező adag.
Azt állítja Fricz Tamás, a politológusból kinőtt tüntetésszervező: Bajnai Gordon lett a kormányfő, „annak ellenére, hogy a választópolgárok szinte kétharmada, a köztársasági elnök, a pénzügyi körök, baloldali közéleti szereplők, az egyházak, külföldi értékelők és az ellenzék egyöntetűen az előrehozott választásokban látták az egyetlen helyes megoldást”.
Ezzel szemben a tény az, hogy egyöntetűségről szó sincs, sőt. Kezdjük ott, hogy a választópolgárok szinte kétharmada mindeddig nem akart előrehozott választást. Még a Medián legfrissebb és a szocialisták szempontjából legsúlyosabb felmérése szerint is csak 54 százalék akart volna, ami messze van a szinte kétharmadtól. A köztársasági elnök, aki nem rejtette véka alá, hogy valóban előrehozott választásokat szeretne, ugyancsak nem állította, hogy az az egyetlen helyes megoldás, csupán azt, hogy ennek nyomán állhatna föl stabil, széles körű felhatalmazással bíró kormány, és ezt tartaná a „szerencsésebb” megoldásnak. Majd hozzátette: „Ez a kormány, ez a miniszterelnök tökéletesen alkotmányos, törvényes.” Hogy a pénzügyi köröket lehet-e egy kalap alá venni, az több mint kétséges, a külföldi értékelők ugyebár értékelnek, és nem választásokat sürgetnek, baloldali közéleti szereplők között pedig legföljebb elvétve találni olyat, aki előrehozott választást sürgetne. Úgyhogy marad az ellenzék, a nagy egyházak lelki és prédikációs támogatásával. Ennyi volna az egyöntetűen. Ez sem kevés, de úgy látszik, nem elég. És többöntetű.
No és persze a külföld se teljesen egyöntetű, hisz az Európai Bizottság is támogatja az új magyar kormány által bejelentett válságkezelő intézkedéseket és reformprogramot. Viszont ami a legfontosabb: egy parlamenti demokráciában a parlament dönt két választás között, márpedig ott a többség támogatja Bajnait. Nem tudom mit szóltak volna, ha akkor, amikor a FIDESZ állt kormánypártként tizenvalahány százalékon (volt ilyen), vagy amikor a kisgazdapárt felszalámizása után gyakorlatilag kisebbségi kormányt működtettek, azzal jött volna bárki is, hogy a többség nem támogat titeket, tehát illegitimek vagytok, előrehozott választást ízibe. Lett volna orrfelhúzás, azt hiszem...
Azt állítja Orbán Viktor, hogy minimum nyolc százalék lesz a magyar gazdaság visszaesése, igaz, egykori pénzügyminisztere, Járai Zsigmond már 10-12-t is el tud képzelni.
A Fidesz elnöke európai választási kampánybeszédében azt mondta: „A mostani miniszterelnök öt, öt és fél százalékos gazdasági visszaesésről beszél. Hát hol él ez az ember? Most, amikor a német gazdaságban arról beszélnek, hogy hét és fél százalékos lesz a visszaesés. Hogy képzeli? A minimum nyolc százalék lesz.”
Ezzel szemben a tény az, hogy bár ebben a példátlan világválságban minden lehetséges, a német gazdaságban nem beszélnek hét és fél százalékos GDP-csökkenésről.
A Merkel-kormány például még mindig kitart a két és fél százalékos becslésnél, márpedig Merkelék Berlinben élnek. Igaz, a Nemzetközi Valutaalap már ötre rontotta a várható német adatot, és akadt egy olyan német bank is, amely megkockáztatta a hat-hét százalékos zuhanást. Ez volt a maximum.De persze nem baj, ha Orbán Viktor rátesz egy lapáttal a német bajokra. Ki fogják bírni. Csak azt nem értem, hogy miért teremt ok-okozati összefüggést a szerinte hét és fél százalékos német és az ugyancsak szerinte nyolcszázalékos magyar fogyás között? Nem arról volt eddig szó a Fidesznél, hogy a válságnak a magyar kormány az oka? Előbb Gyurcsány, és most a 110 százalékos Gyurcsánynak nevezett Bajnai?
Még a végén azt fogják hinni a magyar emberek, hogy hiába választanák miniszterelnöknek Orbánt, az ő magyar gazdasági csodája is Németországtól függene? Hát hol élünk? Csak nem a való európai világban?
Így jár az, ha valaki mindig a szerint váltogatja a mondandóját, hogy kihez beszél. Néha önellentmondásba keveredik.
Azt állítja Matolcsy György, a Fidesz-kormány volt gazdasági minisztere, hogy „az egészségügyi rendszer Finnországban 90 százalék fölötti hatékonysággal működik, a magyar legfeljebb 60 százalékkal. Jókora tartalék van tehát ebben.”
Ezzel szemben a tény az, hogy ilyen számítás nincs, vagy ha netán valahol mégis föllelhető, akkor enyhén szólva csalóka.
Az egészségügyi rendszer hatékonyságát nem lehet úgy mérni, mint mondjuk az acéltermelését. Ilyen számot közölni nonszensz, azt pedig számok nélkül is tudjuk, hogy az észak-európai országok mindenben hatékonyabban teljesítenek, mint mi.
Mindazonáltal egy évente készített európai összehasonlító index szerint a magyar egészségügyi ellátás legutóbb a sorban a 14. volt (megelőztük Csehországot és Szlovéniát is), Finnország pedig nem az első, hanem csupán a kilencedik.
Egy tanulmányban mellesleg azt olvastam, hogy a nem életmentő sebészeti beavatkozásokra a finneknél átlagban több mint 200 napot kell várni, míg Dániában csak 90-et, és az úgynevezett „hatékonyságuk” attól jó, hogy a finn egészségügyi dolgozók viszonylag rosszul (!) vannak megfizetve.
Szóval az értelmezhetetlen mutatók határozott bedobása a köztudatba nem más, mint csalás és ámítás. Egyébként meg mintha éppen a Fidesz akadályozta volna meg népszavazásával azt, hogy a Gyurcsány-kormány javítani próbáljon az egészségügy hatékonyságán. Magyarán, hogy kevesebből többet próbáljon kihozni.
Lehet, hogy a Fidesz propagandahatékonysága – az általános amnéziára építve – még a finnekénél is jobb?
A csúsztatás iskolapéldája, egyenértékű azzal, amikor folyamatosan azzal ijesztgettek mindenkit, hogy olyan lesz nálunk is az egészségbiztosítás, mint az USA-ban, miközben szó sem volt róla, hogy azt a modellt vegyük át.
Azt állítja Demeter Ervin fideszes képviselő, hogy szakmai alkalmatlanság miatt sem volna szabad Ficsor Ádámot kinevezni a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterré, bemutatkozásakor ugyanis a jelölt azt mondta a parlament illetékes bizottságában, hogy három célja van: a szolgálatok törvényes működésének betartása, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a gazdasági védelmi funkciók erősítése. Holott a nemzetbiztonsági szolgálatok nap mint nap az alapvető emberi jogokat sértik meg, igaz, csak olyan esetekben, amikor nagyobb bajt akarnak elhárítani, és nem politikai célra használják fel őket – érvelt Demeter.
Ezzel szemben a tény az, hogy polgári demokráciákban a titkosszolgálatok ugyanúgy kötelesek tiszteletben tartani a törvényeket és az emberi jogokat, mint mások, és ahhoz, hogy valamilyen szabályt áthágjanak, törvényes felhatalmazást kell – kötelező! – kérniük. Ettől lesz törvényes a különben törvénytelen. Hogy ezt Demeter képviselő nem tudja, azt nem hiszem. Hogy az Orbán-kormány egykori titkosszolgálati minisztere ne tudná, azt még kevésbé. Hogy mindezen ismeretek birtokában miért mondja mégis azt, hogy szakmailag alkalmatlan, aki a törvényeket és az emberi jogokat tiszteletben akarja tartatni, arról csak rossz sejtéseim vannak.
Ennyit a FIDESZ demokrácia-felfogásáról. De legalább előrevetíti, hogy mire is számíthatunk, ha megnyerik a választást, pláne ha kétharmaddal. És még Gyurcsány alatt emlegettek lopakodó diktatúrát...
Azt állítja Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a Bajnai-kormány intézkedéseiről, hogy megszorításból még soha nem lett gazdasági növekedés. A tévé A szólás szabadsága című műsorában így nyilatkozott: „Ugyanazt csinálják, mint korábban: azt mondják, hogy Magyarországot csak akkor lehet gazdasági növekedési pályára állítani, ha előtte jól megszorítunk. Na, most kiderült számtalan alkalommal, hogy ez így nem működik... Ebből növekedés még soha nem lett.”
Ezzel szemben a tény az, hogy de bizony lett. Elég talán a Bokros fedőnevű csomagra gondolni, amelyből a megszorítások után folyamatosan gyorsuló növekedés alakult ki, és az egészen 2000 közepéig kitartott. Onnantól aztán csökkent a növekedés üteme, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány bőkezűen osztogatni kezdte a költségvetési pénzt a hazai kereslet növelésére, és még olyan, máig áhítattal emlegetett magyar csodafegyvert is bevetett, mint a Széchenyi terv. Hiába. Kár, hogy én is hiába ismételgetem: hiába.
Vargáért azért kár, mert amúgy tud ő értelmeseket is mondani, ha egy kicsit elfeledkezik magáról...
Jöv. hét. folyt. köv.
UPDATE Az új olvasóknak: Nem kívánok más tollával ékeskedni, ez a sorozat NEM az én oknyomozásom eredménye, hanem egy újságíróé, és ez csak másodközlés, saját kommentekkel ellátva. Az újságíró és újságja nevét azért nem hangsúlyoztam ki, mert akkor rögtön az ő személyének a minősítgetése lenne a téma, és nem az, amit írt (és amit érdemben egy mocskolódó, vagy csak morgolódó kommentelő sem tudott megcáfolni). De nem titkoltam eddig sem (az újság neve pl. ott van a címkéknél). Ez az első olyan rész, amelynél elhagytam a konkrét linket, gondolván, hogy most már egyértelmű, hát erre pont ez kerül a sorozatból elsőként az Index címlapra :-) Továbbá: A blognak egy kis része csak ez a sorozat, az életnek csak egy kis része a FIDESZ-es politikusok csúsztatásainak tömege. De része, így ezzel is foglalkozom, pont azért, mert bár a kormánypártok sem érdemelnek kíméletet (és nem is kapnak, tőlem sem, tessék csak a többi bejegyzést is megnézni), attól az még nem jelenti azt, hogy a másik oldal rögtön tökéletessé és érinthetetlenné válik, és minden szavukat szentírásnak kell venni. Ha valaki személyes sértésnek veszi, hogy az ellenzék hamis megnyilvánulásait sem hagyom szó nélkül, az őt minősíti.