Szentesi Zöldi László azt bírta írni a Magyar Hírlapban egy jó kis Népszava ekézés kapcsán, hogy

Orbán huszonkilenc pontját Európában zajosan ünnepelték.

Valóban? Nekem valahogy más jött le a HVG tegnapi összeállításából:

A Financial Times arról írt az intézkedések lényegének ismertetése mellett, hogy a bejelentetések nem tartalmaztak semmi meglepőt. Néhány ellentmondásos pontot mégis sikerült felfedezniük... A lap összefoglaló kérdése így hangzik: „Orbán elég sokat tett?”

A Wall Street Journal többek között azt emelte ki, hogy a bejelentésekről szóló elemzői vélemények elég vegyesek. Raffaella Tenconi, a Wood & Co. Vezető közgazdászát idézték, aki azt mondta, hogy: „Van benne néhány jó ötlet. De nem igazán vagyok meggyőzve, hogy a bejelentett intézkedések kompatibilisek lennének a deficit céljukkal.” A múlt heti kommunikációs zűrzavart követő forintpánikról Tenconi a következőt mondta: „Az a sok bizalom, amit Magyarország elnyert, elillant.” A Danske Bank ügyfeleknek küldött feljegyzésében pedig ez szerepelt: „Orbán úr terve a legjobb esetben semleges a közfinanszírozás szempontjából, de rossz esetben növelheti a költségvetési deficitet.”

Manik Narian, az USB londoni elemzője... kifejtette, hogy a mostani bejelentések elegendőek a tűzoltásra, amelyre a múlt heti szerencsétlen kijelentések miatti forintpánik miatt volt szükség. Aztán így folytatta: „A kockázati prémiumok mindaddig fennmaradnak, amíg az EU-val és az IMF-fel nem sikerül normalizálni a helyzetet, amelyet a Fidesz megcsappant hitelessége, a folytatódó populista retorika kockázata és a tervek megvalósításának jelentős kockázata okoz.”

Ez lenne az a zajos ünneplés? Kedves László, ugyanazt a magyar nyelvet beszéljük?

Azt külön viccesnek tartom, hogy jobboldali körökben úgy ünneplik ezt a 29 pontot, mintha javarészt nem pont az ellentettje lenne annak, amit ígértek a választások előtt, a Magyar Nemzet nevét viselő nyomtatvány jegyzetírója pl. az újbeszél iskolapéldájaként Betartott ígéretek címmel írt a hétfői bejelentésről. Nos, a teljesség igénye nélkül: Azonnali és nagyarányú adócsökkentés? 200 milliárd a kórházaknak? A sportra szánt pénz ötszörözése? Ehelyett van egy két évre elhúzódó adóátrendezés, ami 240 000 Ft-os fizetésig adóemelést jelent, Van közalkalmazotti bérstop és fizetéscsökkentés, a sport meg szóba se került eddig, és ezek csak a legnagyobb ígéretek.

Félreértés ne essék, én örülök, hogy elővették a jobbik eszüket, és amikor végre belátták, hogy nem fog menni a "duplázzuk meg a hiányt, hogy osztogathassunk" trükk, bevállalták a Bajnai-féle hiánycélt, és három nap alatt összedobtak egy reálisnak tűnő programot, ami némileg ellensúlyozza a múltheti, milliárdokba kerülő ámokfutást a piacokon (bár hogy miképp fogják a bankszektortól a várható teljes hasznukat elszedni úgy, hogy azt ne bánja meg a gazdaság és a kisember, azt nem tudom). De hova lett a hitelesség, ami miatt olyan nagyon támadták anno Gyurcsányt? Azt, amit a Bajnai-Oszkó páros egy év alatt felépített, azt a Kósa-Szíjjártó párosnak két nap alatt sikerült szinte teljesen lerombolnia. Orbánék a külföld előtt a hétvégén jó időre lejáratódtak, és valószínűleg csak Orbán kommunikációs teljesítményének, a szocik iránti gyűlöletnek, a még tartó győzelmi mámornak és a kormányzást megalapozó szimbolikus intézkedéseknek köszönhető, hogy a szavazóknak nem esett le, bizony, újfent át lettek vágva, most se lesz kolbászból a kerítés. Nem tudom elégszer idézni Tölgyessy Péter tavalyi jóslatát:

Amit Orbán tehet: valóságos teljesítéspolitika nagy szájalással. Azaz megy a Bajnai-vonalon, de az előző kormány látványos intézkedései közül párat (gyes megkurtítása, ingatlanadó) eltöröl, brutálisan nekimegy a szocialistáknak, akár szabályosan leszámol velük (lásd: gazdasági ügyek végig vitele), és foganatosít egy-két gazdaságpolitikai lépést is.

Hát ez eddig abszolút teljesülni látszik, hozzáteszem, szerencsére, hisz ez az ország érdeke.