Gyurcsány csinált pár vállalhatatlan gazdasági trükköt, és elismerte, hogy hazudott. Az eredmény: folyamatos tüntetések, zavargások, Gyurcsány pedig (megérdemelten) örökre pária lett a magyar politikában, próbáljon bármilyen blikkfangos akciót kitalálni azért, hogy képernyőre kerüljön.
Orbán csinált pár vállalhatatlan gazdasági trükköt (nagyobbakat és rosszabbakat, mint az elődje), folyamatosan szűkíti a demokrácia kereteit (csak a legfrissebb fantáziadús ötlet: előregisztráció a választási regisztrációhoz), cinikus döntéseivel erkölcsi mélységekbe taszította az ország megítélését, középkori elvek alapján szól bele (ahol nem kéne) és nem szól bele (ahol kéne) az emberek életébe.
Viszont nem ismerte el, hogy hazudott (pedig hát könyveket lehetne megtölteni állításainak cáfolataival).
Ennyin múlna?
Természetesen nem akarok zavargásokat. Soha többé ne legyenek olyan jelenetek Budapest utcáin, mint 2006 őszén. Egészen mostanáig kitartottam amellett, hogy ki kell várni a következő választást, és akkor kell elkergetni a nekünk nem tetsző kormányt. De az utóbbi pár hét elbizonytalanított ebben, és most már tényleg komolyan felmerül kérdésként, hogy lesz -e egyáltalán normális választás 2014-ben, és elnézve az elmúlt két év tendenciáit, kérdés, hogy mi vár még ránk addig?
És mindehhez itt állunk egy szétszabdalt, töketlen ellenzékkel, valamint a pártot választani nem tudók elsöprő tömegével (köztük tudva engem is).
Szarban vagy hazám, de nagyon.