A tegnapi nap megalázó volt Magyarország számára, több szinten is. 

Nemzetközi hírnevünk totálisan a földbe lett döngölve. Gyakorlatilag nem maradt olyan nyugati politikus, pártszíntől függetlenül, aki nem ítélte volna el élesen az orbáni antihumánus menekültpolitikát. A nyugati sajtóban már arról cikkeznek, hogy ki kéne dobni minket az unióból, mert méltatlanná váltunk a tagságra (még az a szerencse, hogy a civil segítőkről szóló hírek és fotók is eljutnak külföldre). 

A megalázott, átvert, napok óta bizonytalanságban tartott, a hatóságok által ide-oda cibált menekültek az aljas kormánypropagandát meghazudtolva nem az erőszakos megoldást választották, amikor ki akartak törni ebből a tarthatatlan helyzetből, hanem Gandhihoz méltót: egyszerűen, csendben elindultak gyalog Bécs felé. Nem lehet eléggé köszönetet mondani annak a rengeteg magyar embernek (szintén pártszín nélkül, hisz fideszes polgármester is akadt közöttük), akik az út során segítettek nekik vízzel, élelemmel, használt babakocsival, meg amire még szükség volt. Visszaadták a hitemet abban, hogy azért mégse vagyunk teljesen egy menthetetlenül beszűkült, minden uszítást benyelő ország.

A kormány napok óta azt hangoztatja, hogy a menekültek nem hajlandóak együttműködni a regisztrációhoz, ami a továbbengedéshez szükséges (miközben ők küldik fel a déli határtól Pestre őket minden regisztráció nélkül, és már most is volna törvényes lehetőség a menedékes státusz tömeges megadására, csak a kormány - ki tudja miért - nem él vele). Hát most eljött az a pillanat, amikor elunták, és valóban nem működtek együtt, hanem egyszerűen elindultak, mire a kormány (mínusz Pintér Sándor belügyminiszter, akinek innen is jó pihenést kívánok, hisz semmi fontos dolga nem lévén, elment nyaralni) fülét-farkát behúzva visszakozott az eddigi keménykedő hangnemből, és gyorsan buszokat küldött az M1-re, hogy Hegyeshalomra szállítsa őket, az osztrákok nyakába varrva a problémát (akik viszont jóval bölcsebbnek bizonyultak a magyar kollégáiknál, és nem álltak le vitatkozni, hanem azt tették, amit kell).

A magyar kormányt két vállra fektette pár ezer ember nem túl bonyolult problémájának szakszerű megoldása. És ezek akarnak olimpiát rendezni.

De a korona az egészre az, hogy amíg ez lényegében békésen lezajlott, azalatt a fociultrák tévéostrom szintű balhét rendeztek Budapesten (ja tényleg: azt is ők csinálták) lángoló autókkal, sérült rendőrökkel, a Keletinél petárdákkal megdobált menekültekkel, a rendőrök felé azt kiabálva, hogy

Miért nem a menekülteket veritek?

Mindezt alig két nappal azután, hogy egy jobbikos fővárosi képviselő drámai hangon kijelentette egy sajtótájékoztatón, hogy 

“Nem szeretném azt megvárni, hogy (…) a felvadult migráns csorda lángba borítja fél Budapestet”

Hát úgy látszik a híveik annyira nem akarták ezt megvárni, hogy inkább megelőzték őket.

Szóval akkor újra fel kell tennem a pár héttel ezelőtti kérdésemet: Ki is itt az agresszív?

A fotó a 444-ről származik.