Fideszes forrásokból a Népszabó úgy tudja, hogy újra Polt Péter lehet a legfőbb ügyész. Ez egyáltalán nem lenne váratlan lépés, látva azt a trendet, hogy sorra kerülnek vissza emberek a 2002 előtti pozícióikba, és hogy pártkatonákkal töltik fel az elvileg független posztokat.
Mint pl. a legfőbb ügyészit, aminek ugyan kötött mandátuma van, ami csak 2012-ben jár le, de Kovács Tamás az életkora miatt nem tölti ki a neki rendelt hat évet. Na nem mintha eddig nem az történt volna az ügyészségen, amit a FIDESZ akart: a szoci ügyekre ezerrel lecsaptak, de pl. a Kubatov ügyben nem történt szerintük semmi olyan, ami rájuk tartozna, hogy csak egy aránylag friss példát említsek.
Orbán Viktor „jónak látná", ha az első kormánya alatt, 2000-ben Györgyi Kálmánt váltó ügyész ismét a vádhatóság élére kerülne. A legfőbb ügyész személyére az alkotmány szerint a köztársasági elnök, Schmitt Pál tehet javaslatot.
Úgy izgulok, vajon Pali bácsi tényleg Poltot fogja javasolni? :-)
Mert az, hogy Orbán jónak látná, azt hiszem természetes. Naná, hisz Polt nemhogy FIDESZ-tag és a párt jogi szakértője volt korábban, de még képviselőjelölt is. Előélete és tevékenysége az előző mandátuma alatt jó példát szolgáltatott arra, hogy milyen is az, ha egy független pozícióban pártkatona ül.
Megbízatása lejártakor, 2006-ban a 168 óra így foglalta össze az "eredményeit":
Miután a 2002-ben győztes MSZP-SZDSZ-koalíció hozzálátott, hogy a Fidesz-éra törvénytelennek tartott ügyleteit feltárja, a nagy port felvert esetek közül szinte egy sem jutott el bírósági szakig. Az ügyészség többek közt nem kívánt vádat emelni a százmilliós köztartozást felhalmozott, Schlecht Csaba által fantomizált, Fidesz-közelinek nevezett vállalkozások ügyében. A szervezet évekig eredménytelenül próbálta fellelni Schlecht ügyvezetőt, így kihallgatni sem tudta. Meghökkentek kissé, amikor liberális honatyák figyelmükbe ajánlották a telefonkönyv nyilvános adatait. A jogászok utóbb elhűlve hallgatták az ügyészségi állásfoglalást, amely szerint kizárja az adócsalás megállapíthatóságát, ha egy cég köztartozását az adóhatóságnak nem sikerült behajtania.
Elmaradt a vádemelés a stadionok nélküli stadionbeléptető rendszerek 4,5 milliárdjával kapcsolatban is. Továbbá: a vádhatóság rendben lévőnek találta az Országimázs Központ és a Happy End Kft. szerződéseit, a Millenáris Park pénzügyeit, a Magyar Fejlesztési Bank közel egymilliárdos veszteséget okozó részvénykibocsátását s a Magyar Televízió botrányos gazdálkodását. Nem bolygatta sem az Ezüsthajó Kft. filmjeit, sem az Orbán-kormány hivatali végnapjaiban értékesített 12 állami agrárgazdaság eladásának körülményeit. Az esetek egy részében a vádhatóság már az ügyészi nyomozást megszüntette, máskor az eljáró rendőrséget kötelezte erre. A kormánypártok politikai elfogultságot firtató kérdéseire a válasz: az ügyész csak akkor emelhet vádat, ha elegendő adat áll rendelkezésére, ha bizonyítottnak látja, hogy bűncselekmény történt, és azt a terhelt követte el. Ha erre több ezer oldal irat sem elég, akkor nem emel vádat. Ilyen egyszerű.
E körülmények között döntött úgy a kormányoldal, hogy interpellációs össztüzet zúdít az ügyészség első emberére. Faggatták Poltot a tisztázatlan ügyekben hozott ügyészi döntések hátteréről, hogy aztán rendre elutasítsák válaszát. Aztán az Alkotmánybíróság kimondta: a legfőbb ügyész függetlensége és támadhatatlansága fontosabb érdek számonkérhetőségénél. Vagyis az e posztot betöltő személy nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek.
A képviselők próbálkoztak a pótmagánváddal is, amely szerint a sértett bíróság elé viheti ügyét, ha az ügyészség ezt nem teszi meg. Miért ne válna be ez a jogintézmény akkor is - kérdezték -, ha az állam vagyoni jogainak védelmében a kormányzat kíván fellépni? A legfőbb ügyész jogegységi döntést kért a Legfelsőbb Bíróságtól. Az LB megállapította: vagyoni sérelme esetén az állam élhet a pótmagánvád lehetőségével. Polt ezután ismét az Alkotmánybírósághoz fordult, amely megsemmisítette az LB döntését, s úgy foglalt állást: egyetlen közhatalmi funkcióval bíró állami szervezet sem veheti át az ügyészségtől a vádemelés s a vádképviselet jogát.
Következetes szakmaiságra a közelmúltban is szükség lett volna. Olvashattuk a brókerbotrány milliárdos sikkasztással vádolt főszereplőjének ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyveit a Magyar Nemzetben, nézhettük a köztévén a Kulcsár ügyészségi meghallgatásán készült videofelvételeket. És megértettük azt is, mitől jogszerű, ha parlamenti közokiratokon hamisított képviselői aláírások szerepelnek.
Na de térjünk vissza a jelenbe:
A Fidesz–KDNP kormánytöbbség ugyanakkor – fideszes forrásaink szerint – a személyi kérdést, azaz a legfőbb ügyész megválasztását összekötné egy alkotmánymódosítással. Így nem a jövő tavaszra tervezett új alkotmányban változtatnák meg az alaptörvény legfőbb ügyészszel kapcsolatos passzusait, hanem még az idén, az őszi ülésszak alatt. Az erre vonatkozó alkotmánymódosítás már körvonalazódik is, állítólag személyesen a miniszterelnök kérésére.
Lapunk úgy értesült, hogy fideszes szakértők és alkotmányjogászok az ügyészség kormány alá rendelését nem tervezik, viszont korlátoznák a parlament legfőbb ügyésszel kapcsolatos jogosítványait. Állítólag olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy Kovács Tamás utóda már ne legyen interpellálható az Országgyűlésben. A jelenlegi, nem hivatalos elképzelések szerint a legfőbb ügyész jelenleg hatéves mandátumát megemelnék, megbízatása több ciklusra, kilenc évre szólna.
Egy újabb személyre szabott alkotmánymódosítás, egy újabb, több ciklusra bebetonozott pártkatona, és egy újabb számonkérési lehetőség megvonása.
Végül is semmi meglepő, megy minden az új rend szerint.
