Mert nincs olyan, hogy egy kormány csak olyat tegyen, egy kormánypárti megszólaló meg csak olyat mondjon, amit kritizálnia kell annak, aki ellenzékinek tartja magát. Íme tehát néhány dolog, és néhány mondat, ami tetszik.
Itt van pl. a szórakozóhelyeken (és általában: a közösségi terekben) történő dohányzás tiltása, ami ugyan még csak terv, de teljes mértékben támogatom a megvalósulását. A mostani rendszernek, amikor úgy különítenek el dohányzó részt mondjuk egy éttermen belül, hogy az a legtöbbször egy légtérben van a nemdohányzó résszel, csak van köztük egy derékig érő paraván, gyakorlatilag olyan, mintha egy medencét osztanánk fel a strandon egy piros szalaggal belehugyozós és nem belehugyozós részre. Értelmetlen (UPDATE: most olvasom, hogy a Véleményvezérnek a témáról ugyanez a hasonlat jutott az eszébe. Úgylátszik egy srófra jár az agyunk).
A tiltáshoz hatástanulmánynak van elég példa a világon, hisz sok ország meglépte már ezt előttünk:
A dohányzás elleni törvényeknek nem volt negatív hatása a vendéglátóiparra, bárokra és éttermekre. A szabályozás megvédte a dohányfüstnek kitett dolgozókat a dohányzás káros hatásaitól, csökkentve ezzel a dohányzás miatt kieső munkaerőt. New Yorkban a szabályozás bevezetése után 18 százalékkal növekedett a munkahelyek száma, vélhetően a vendéglátóipari forgalom emelkedése miatt. Massachussetts-ben 1992-1998 között vizsgálták az éttermi forgalmat a dohányzást tiltó törvény után, azt találták, hogy nem volt értékelhető változás a forgalomban. 1995-ben Kaliforniában az éttermi dohányzást tiltó törvény után az éttermekben a forgalom növekedett, míg 1998-ban a bárokban a dohányzást megtiltó törvény után a forgalom nem változott. Az erősen dohányosnak számító országokban is elismerték a tiltások után a szabályozás jótékony hatását.
A tiltásnak egészségügyi szempontból is pozitív hatásai vannak. A torinói egyetem tanulmánya szerint a tiltás után drasztikusan visszaesett a szívinfarktusok száma. A new yorki szabályozást követő évben, 2004-ben 3,813 infarktussal felvett beteggel kevesebb volt a régióban, amellyel 56 millió dollárt spórolt az egészségügy. Angliában a tiltás 2.4 százalékos csökkenést hozott a kórházi ambulanciákon szívinfarktussal felvett betegek körében.
Bár a részleteiről még ennyit se tudni, így persze sok függ majd a kivitelezéstől (bevonandó élelmiszerek köre, az adó mértéke), az alapcél tekintetében nem tartom ördögtől valónak a hamburgeradót sem. Bár ez már kényesebb kérdés, hisz míg a dohányzás egyértelműen káros mind a dohányzóra, mind a környezetére nézve, addig az tény, hogy egészségtelen élelmiszer nincs, csak egészségtelen mennyiség, és egészségtelen arányok az étrend összeállításakor, de akár lehet ez is a tudatformálás eszköze.
És végül néhány idézet.
Mindig is utáltam, ha valaki egy szöveget nem a tartalma, hanem a közlője alapján minősít (márpedig kommenthuszár körökben igen nagy hagyománya van ennek a fekete-fehér látásmódnak mind a két oldalról). Épp ezért nem egyszer előfordult már, hogy olyan fidesz-közeli mondatokat, nyilatkozatokat is megosztottam itt, amelyekkel egyetértek (van itt néhány példa). Így teszek most is, amikor a készülő alkotmány kapcsán idézek három kormánypárti közéleti személyiség közelmúltbeli interjújából:
Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke:
Ha a jobboldalnak vannak felróható mulasztásai, az egyik biztosan az, hogy a nemzet fogalmát nem tudta befogadóvá tenni. Ebben a baloldal sem volt a segítségünkre, ez kétségtelen, de el kell ismerni, hogy sokan érezhették úgy, hogy amikor jobboldal beszél a nemzetről, akkor ők ebből ki vannak rekesztve. Erre rátettek az ellenzékiek, de az biztos, hogy a preambulumnál úgy kell kereszténységet, Szent Koronát és minden történelmi értékeinket tükröző fogalmat kodifikálni, hogy az alkotmány előszava a józan ész határain belül semmilyen kirekesztéssel ne legyen vádolható. Istent a Himnuszban még talán egy ateista is magáénak érzi, a kereszténységnél sincs arról vita, hogy milyen szerepet játszott az ország fennmaradásában. Nem hitbeli kategóriaként kell a keresztyénséget meghatározni, mert az nyilván megint végeláthatatlan politikai csatározásokba fulladna.
Kopp Mária, a Professzorok Batthyány Körének elnökségi tagja:
A jobboldalon többen azt sulykolják, hogy a balliberálisoknak egyáltalán nem fontos a nemzeti politika, s elhanyagolták, amíg hatalmon voltak. Egy értelmiségi párbeszédet ennek a tisztázásával lenne érdemes elkezdeni. A nemzeti liberalizmusnak éppen az a lényege, hogy mindenféle nézetet próbál megérteni, befogadni. Ugyanakkor nemcsak a baloldalnak kellene toleránsabbnak lennie. A jobboldalnak is nyitottabbá, elfogadóbbá kellene válnia. Például ne ítélkezzenek felületesen a filozófusokról, inkább ismerjék meg a műveiket. Ha valaki másként gondolkodik a hazáról, még nem jelenti azt, hogy hazaáruló. A merev, szélsőséges jobboldaliság tőlem ugyanolyan távol áll, mint a szélsőbal.
Fontos, hogy megismerjük hagyományainkat, szellemi-kulturális gyökereinket. És ez nem azt jelenti, hogy Magyarország ma keresztény lenne. Modern demokráciában megkérdőjelezhetetlen az állam világnézeti semlegessége, ahogyan a vallási szabadság is sérthetetlen. Sem a kereszténységet, sem más vallást nem szabad ráerőltetni senkire. Amúgy sem menne. A Magatartástudományi Intézet felmérései is alátámasztják: lakosságunknak csupán harminc százaléka gyakorolja a hitét valamely felekezetben. További negyven százalék mondta, hogy „a maga módján hívő”. Az egymás iránti tisztelet és megbecsülés viszont minden hit alapja, s egyben a nemzeti liberalizmusnak is alapeszménye. Abban bízom: ez közös nevező lehet egy új társadalmi kiegyezéshez.
Pálinkás József, az MTA elnöke:
Hozzám az amerikai Függetlenségi nyilatkozat szellemisége áll közel, amely kinyilvánítja: az élethez és a szabadsághoz való jog velünk született, és elidegeníthetetlen. Fontosnak tartom azt is, hogy az új alkotmányban világosan szétválasszuk a hatalmi ágakat. Ugyanakkor helyeselném, ha az is bekerülne: felelősek vagyunk a környezetünkért, a jövő nemzedékért. És a preambulumban a múltról is szólni kell, hangsúlyozni, hogy a magyar államot a kereszténység szellemiségében alapították. Ugyanakkor nem lehet kötelezően keresztény erkölcsöt, világnézetet erőltetni a társadalomra. A hagyományainkkal való szembenézés nem sértheti a vallásszabadságot. Mert enélkül nem létezhet demokrácia Magyarországon.
Valóban nem.