Páran félreértették múltkori kérdésemet a CSISZ amatőr operaénekeséről, és úgy dekódolták, hogy én el akarom áztatni Mészáros János Eleket, pedig nem: tényleg csak szimplán kíváncsi voltam, és semmivel se kevésbé bulváros, mint amikor arról cikkeznek az erre szakosodott sajtótermékek, hogy mennyit fogyott a verseny kezdete óta, vagy hogy akkor most tényleg ő ihlette -e meg a 40 éves szűz c. film alkotóit.

Már csak azért se ártanék neki, mert a holnapi döntőben neki drukkolok.

Jánosunk életvitele és elvei számomra kissé avíttasak, de egyrészt ha ő így érzi jól magát, akkor ahhoz nekem semmi közöm nincs, másrészt meg ez a verseny nem erről szól, hanem a hangjáról.

Ami viszont van neki, nem is akármilyen. És nem is akármire használja, mert hát énekelhetne mulatóst meg magyar nótát is.

Persze nem lehet azt mondani, hogy a többiek rosszak lennének, bármelyikük is nyer, nem lesz keserű szája íze az embernek, hogy a leggyengébb döntős lett a győztes, mint tavaly. De a Quantum XXL minden profizmusa ellenére se került közel hozzám egyszerűen a műfaj okán, ami engem nem igazán köt le, Szirota Jenniferrel kapcsolatban pedig többé-kevésbé osztom életem párjának véleményét, miszerint a pop-rock szólóénekeseket el kéne tiltani a Csillag Születiktől, mert elviszik a show-t a többi műfaj elől. Van egy rakás, csak nekik szóló tehetségkutató, menjenek oda, ne nyerje zsinórba harmadjára énekes a CSISZ-t.

Szóval marad János, aki értéket ad át és ízlést formál. Egyértelmű hát, hogy örülnék, ha ő nyerne holnap. Puzsér zsűritag szerint erre minden esélye megvan.

Legyen igaza.