A közszolgálati tévé lassan tényleg királyi lesz, a közéleti műsorai már nem hogy nem ügyelnek a pártatlanság látszatára sem, de lassan már olyan mélységekbe sülyed, hogy keszonbetegséget kap, aki követni kívánja.

De azért a politikán kívüli tartományban még tud néha nézhető műsort is produkálni.

A kevés ilyen egyike A Dal, vagyis az Eurovíziós Dalfesztivál hazai előválogatója köré épített show, ami ugyan botrányos minőséggel indult pár éve, de azóta kikupálódott, és egész nézhető lett. A színvonal-emelkedés köszönhető többek között annak is, hogy egyre több énekes, zenekar fedezi fel, hogy ha továbbjut, ha nem, azért nem annyira rossz a főműsoridős tévés szereplés és az ehhez kapcsoldó médiajelenlét. Gondolta volna bárki is pár éve, hogy egyszer a Depresszió vagy a Belmondo fog itt versenyzőként részt venni?

A válogató lassan a végéhez ér, aki eddig nem nézte, annak is érdemes belekukkantani a holnapi nyolcas döntőbe, hisz letisztult a mezőny, és egész hallgatható dalok kerültek be, több is nyerési eséllyel. Nem hiszem, hogy túl nagy tragédia lenne, ha a tavalyi tingli-tanglinál nagyságrendekkel jobb dallal próbálkozó, zsűri-favorit Kállay-Saunders jutna ki Koppenhágába; egész jól mutatna Bogi a fél világ tévéképernyőjén, és még a dalának refrénje is fülbemászó; az egyébként elég semmilyen Fool Moon nótát az a cappella előadás teszi némileg különlegessé; és naná, hogy örülnék, ha végre rockzene képviselné kishazánkat Dániában, még ha a Depresszió ezúttal egy kissé haloványabb is a szokottnál szerintem.

Viszont akiknek igazán szurkolok, az a HoneyBeast.

Engem megvettek kilóra. Korábban is ismertem már pár számukat, szimpatikusak is voltak, de most nagyon eltaláltak valamit.

Ráadásul (természetesen a rengeteg különbség mellett) több párhuzamot is látok köztük és a tavalyi győztes ByeAlex között. A nem átlagos megjelenés, a szövegcentrikusság, a kissé alteros, de azért slágeres hangzás, az egyedi, rajzolt mesevilág (ByeAlexnél a grafikus tesó, a HoneyBeast-nél az énekes Zsófi tervei alapján), és nem utolsó sorban az, hogy egyedül a közönségnek köszönhetik, hogy eljutottak a döntőig, nem a zsűrinek.

Persze kérdés, hogy mekkora esélye lenne egy ilyen dalnak a nemzetközi mezőnyben, dehát tavaly is elég nagy volt az ezirányú össznemzeti kétely, aztán minden idők harmadik legjobb helyezése lett belőle, szóval bármi is lehet még itt, meg az ellenkezője is.

Summa summarum: bárki győz is holnap, drukkoljunk neki májusban. De azért én annak örülnék a legjobban, ha a HoneyBeast lenne a legnagyobb hős ;-)