Igaz, hogy 20 évébe került, de Orbán elérte, amit akart már az első miniszterelnöksége idején is: a királyi várból nézhet le híveire, koronát téve ezzel a Horthy korszak restaurációjára.
Igaz, ehhez szét kellett barmolni a Városligetet (hogy legyen hova elpaterolni a múzeumokat), és a Várnegyedet (hogy beszuszakolhassák az erre teljesen alkalmatlan helyre az ideköltöző kormányzati szerveket), és meghúzogatták az UNESCO Világörökségi Bizottság bajszát is az engedély nélkül épített panorámaidegen erkélymonstrummal, tehát rátapostak pár lábujjra, és összeségében többszázmilliárd Ft ment el eddig erre a célra (csak a Miniszterelnöki Hivatal "puritán" berendezése többe került, mint a Makovecz-tervezte Pancho Aréna fűtött gyepszőnyegestűl), de hát egyszer élünk, nem?
Az egyik tételről, ami ma került nyilvánosságra, régi emlékek jutottak eszembe. Ez az alaphír:
Miután Orbán Viktor a kormányoldali média által agyonhangsúlyozott „puritán” módon berendezkedett az átalakított karmelita kolostorban kialakított új rezidenciáján, a kosztra biztosan nem lesz panasza: információink szerint a nemzetközi hírű Gundel Étterem fogja üzemeltetni a Miniszterelnökség menzáját. Névtelenséget kérő informátorunk szerint a megbízását pályázaton nyerték el, és magában foglalja a teljes catering tevékenységet a kormány új székhelyén. (...) A Gundel exkluzív étteremnek számít, a honlapjukon elérhető menüben a legolcsóbb főétel közel 6000 forint, míg a legdrágább 16 500 forint. Természetesen ebből nem következik, hogy a Miniszterelnökség menzájának üzemeltetését is ilyen árszinten vállalták, de az biztos, hogy a színvonalat tekintve magasra tették a lécet az új kormányzati munkahelyen.
Nem vagyok álszent, feketeöves populista (ezt meghagyom a fideszeseknek), alapból nekem ezzel nincs gondom, hisz a miniszterelnöknek reprezentálni is kell, nem kínálhatja a vendégeit csak töpörtyűvel (bár őt ismerve ez jobban feküdne neki), de az első dolog, ami eszembe jutott a hírt olvasva, az a söjtöri "lakoma" volt, amelynek a sztoriját az Index foglalta össze nemrég:
15 évvel ezelőtt a Medgyessy-kabinet egy budai étteremből vitetett ebédet a söjtöri kihelyezett kormányülésre. (...) A söjtöri ebéd több szempontból is mérföldkőnek tekinthető a rendszerváltás utáni magyar politikában. A Fidesz innentől kezdve szisztematikusan építette az urizáló luxusbaloldal imidzset. Az ügyet évekkel később is felemlegették, amikor médiafelülethez jutottak, igyekeztek a baloldalra sütni ezt a bélyeget. (...) Az is figyelemre méltó, hogy a baloldal mennyire nem tudott mit kezdeni azzal, hogy a Fidesz Söjtör idején hatásosan rásüsse a dőzsölő hatalmasok címkét, pedig az Origo gyakorlatilag a botrány kirobbanásának pillanatában megírta, hogy az előző Orbán-kormány idején kétszer annyiból (4,7 millió forint) rendeztek kihelyezett kormányülést Zala megyei Vörsön, az ebédet pedig több mint száz kilométerről, a Veszprém megyei Alsóörsről hozatták. (...) Csak a miheztartás végett érdemes megjegyezni, hogy a söjtöri ebéd fejenként 7340 forintba került az adófizetők pénzéből. Vagyis mai értéken egy 12 773 forintos (a szolgáltatások kumulált inflációjával számolva) evésből lett hónapokig elhúzódó hangos botrány. Hol vagyunk már ma ettől a szinttől?
Lassan 20 éve, hogy először megállapítottam: a FIDESZ mindenen átgázoló módon elvtelenül gátlástalan, a baloldal meg még magas labdákat is lecsapni képtelen módon töketlen. Ez a sztori is jó példa erre. Minden mai történet előképe megvan benne, csak a mértékek változtak. Ennek a kettőnek mindmáig egyenlőtlen párharca sodorta az országot a mostani helyzetébe.
Talán az elmúlt hetek eseményei változtatnak ezen a dinamikán, és nem, nem arra gondolok, hogy a FIDESZ mindent elsöprő populizmusa csökkent volna. De ez csak egy nagyon óvatos talán, és a tapasztalatok szerint egyáltalán nem biztos, hogy bizonyosság lesz belőle hosszútávon.
Pedig ráférne az országra.
